Sziasztok. Bevallom mára nem terveztem semmi extrát így a blogon, de amikor feltévedek ide és meglátom az ez alatt lévő bejegyzést, egyszerűen kiráz a hideg. Szóval úgy gondoltam, hogy kéne egy kis derűlátás is ide, mert az valahogy lemaradt egy jó-jó ideje. Úgy gondolom, hogy most alkalmas az idő arra, hogy befejezzem a tegnapi bejegyzést. Persze most csupa pozitív dologról fogok nektek beszélni. Főszerepben én és a tesóm. Mielőtt még nagyon belevágnánk, a közepébe azt ajánlom, hogy olvasd el az előző bejegyzést is, mert a nélkül a mostani kicsit zavaros lehet. 

Tehát akkor, most ahhoz a részhez kell ugranunk, amikor is az anyum és a tesóm beszélgettek rólam. Azt már tegnap mondtam, hogy anyum hajlamos az ő véleményét mindenkiévé tenni, de ez a tesóm esetében nem így volt, szerencsére. Ezt a beszélgetésüket úgy kell elképzelni, hogy egy negyed órás folyamat volt nagyjából és a tesóm megmutatta később a beszélgetésüket és hát meglepődtem rajta komolyan. Ezeket a beszélgetéseket nem szeretném nyilvánosságra hozni, mert elég személyesek. Lényeg annyi, hogy az anyum eléggé kétségbeesett volt és olyanokat írt, hogy "ez az utálóim átka, így büntet az univerzum, de nem baj amíg én (azaz ő) erős maradok, addig minden rendben". Ez még mondjuk elég okés szövegnek tűnik a maga módján, de ez után jöttek a homofób tünetek jelei. A tesóm a kezdettől fogva kiállt mellettem, bárminemű gondolkodás nélkül az én pártomat fogta, ez pedig nem tetszik a mai napig az anyumnak. Amikor megláttam, hogy miket írt a tesóm az anyumnak, rendesen elállt a szavam. Ezek után az anyum egy árva szót nem szólt a tesómnak semmi meleg témában. Ami viszont nagyon is rossz. Azóta a hónapok csak úgy rohannak egymás után, de a helyzet csak romlik. 

Mire is gondolok pontosan? Nem egyszer megtörtént már, hogy amikor anyum azt hallja, hogy valaki meleg, vagy netán rájön a hiszti time, akkor elkezd bőgni. Bőg, ríl, ordít, úgy fújja az orrát, hogy a beton is beleremeg, ez pedig már a plafonra viszi az idegeket a tesómnál is mert nem normális az, hogy valaki boldog, aztán rájön olyan erősen az öt perc, hogy ordítva rohan ki a szobából, a  gáz az, hogy ezt nyilvánosan is megcsinálja gond nélkül. Persze tudom, jön a "lehetnél megértőbb is", csak az a baj, hogy néha olyan hatásosan homofób, hogy az rendesen megtáncoltatja a tűrőképességemet. Na mindegy, nem akarom tovább cifrázni ezt a témát, csak annyit fűznék hozzá, hogy a tesómnak nagyon sokat köszönhetek, a kapcsolatunk megjavult nagyon. 

Rövidke bejegyzésnek tűnhet, de mára be kell érni ennyivel. Majd a jövőben tervezem megmutatni a szobámat és a blogot is kipofozni egy kicsit. Konkrétan az Editor és a Miscellaneous modulokat. Addig is csao. 

Szóval-szóval, itt az idő, hogy írjak erről is. Érdekes egy téma ez, az inaktív hónapok előtt nem is gondoltam volna, hogy valaha ilyenről fogok írni, de úgy alakultak a dolgok, hogy ezt a témát is kivetíthetem nektek az én szemszögömből. Mielőtt lelőném a poént, elmondom nagyjából, hogy miről szeretnék írni, aztán majd meglátjuk, hogy merre kalandozok el írás közben. Tehát a téma, amiről szeretnék írni az most saját magam, pontosabban arról, hogy mi történt így velem/ velünk amióta Coming Outoltam a tesóm és az anyum előtt. Annyit elárulok, hogy a tesómmal egyszerűen fenomenálisan alakultak a dolgok. Szó szerint, 250%-osan megjavult a kapcsolat köztem és a tesóm között. Sajnos minden jóban van valami rossz is. Az én esetében az anyumról van szó, vele  romlott a kapcsolatom, nem mondom azt, hogy nagyon, de rosszabb lett sokkal. Hogy miért is azt majd elmondom ebben a bejegyzésben, vagy egy másikban. Kezdeném a rosszabbik dologgal. Azt úgy megjegyzem, hogy ha nem fényes a kedved, akkor ezt a részét ne nagyon olvasd el, mert csak ronthat a kedveden, azt meg a világért se szeretném, hogy a Mad Blogger címet nekem ítéljétek. Szóval vágjunk csak bele, hogy amióta utoljára blogoltam az anyumról, azóta hogyan alakultunk. 

Írtam arról, hogy új szobát fogok kapni, amit ugyebár még mindig nem mutattam meg nektek, de majd sor kerül rá, becsszó! Mondjuk ez így  kicsit érdekes számomra, hogy a homofób üzemmód az után kapcsolódott be durván az anyumnál, amikor az új szobát megkaptam. Tehát most meginvitállak titeket egy dimenzióba, ahol Május második hete zajlik a maga bolond módján. Ekkora a tesómék már elköltöztek Galántára én pedig már a bútorokat rakosgattam a szobámba. Az első homofób megnyilvánulása az anyumnak akkor volt, amikor mentünk VOLNA bútort választani, de nem mehettünk, mert durci üzemmódba ment át és így ennyit erről. Rá kövi napon mentünk és akkor már jobb volt a kedve. Képzelhetitek, mennyire összetörtem már akkor, hogy az anyám betegnek tart, mert én máshogy tudom kifejezni valaki iránt a szeretetem. 

Most előbbre ugrunk az időben, egy olyan meg nem határozott  napra, amikorra a szobám már ki volt takarítva, a bútorok bekerültek már és már be is rendeztem a szobát. Kezdett megint előjönni a feszkó, ez volt az a nap, amikor a nyugtalanság bekerült a ház légterébe, mint egy méreg, amit csak a szeretet és elfogadás tudna kiűzni. Amivel annyi baj van, hogy az első csak részben teljesül, mert "szeretlek, de...." és "nem fogadlak el". Sorry, hogy szimbolikusan írok, vagy metaforikusnak tűnne, erre rákaptam már egy ideje. Egyik este történt, hogy rám írt a tesóm és egy olyan üzenettel fogadott, amivel őszinte leszek úgy elkezdtem a szomorúságtól bőgni, hogy a nem létező isten se tudott volna leállítani. Anyumék kint voltak, úgyhogy nem voltak szemtanúi ennek, de amikor bejöttek én akkor is bőgtem, csak úgy hogy ne legyen az feltűnő. Na de, hogy mi is volt az a felzaklató üzenet, ami ezt váltotta ki. Az anyum ezen a napon elkezdett beszélgetni a melegségemről üzenetben. Az anyum egy bizonyos mértékben naiv, magába zárkózó és mindenkivel foglalkozó, csak magával nem szerű személyiség. Félreértés ne essék, szeretem őt, ezek csak a rossz tulajdonságok egyike, de mivel a blog nem róla szól, ezért próbálok, minimál szinten írni róla. 

Az anyum a maga naivsága miatt magával értetődőnek vette azt, hogy amilyen nézeteket ő követ, azt mindenki ugyan úgy követi, aki csak a közelében van.  Magyarán nem tudja felfogni, sőt elfogadni a tényt, hogy ahány ember, annyi nézet. Ő azt hiszi, hogy mindenki azt gondolja, amit ő. Kitört a tesóm előtt belőle a homofóbia és a tesóm meg kiállt mellettem és ez annyira nem tetszett az anyumnak, hogy az óta nem is hozza fel a témát az anyum előtt. Az anyum elárulta a tesómnak, hogy egy jósnőt keresett fel és tanácsot kért tőle. - Amikor ezt így elmondta  a tesóm a bőgést abbahagytam és csak füleltem, aztán amint elolvastam azt amit a jósnő írt neki, hát a úgy röhögtem, hogy annál őszintébb röhögésben messze nem volt rég részem. Tuti, hogy a körmöd rágod, hogy mi lehetett az az üzenet, és mivel az éhes kezeket nem szabad üresen hagyni, ezért megmutatom nektek, hogy a saját nézetetekkel tudjátok mérlegelni, és hogy egy századmásodpercig se higgyétek azt, hogy egy melegnek habos torta az élete. (most nem panaszkodni akarok, csak sokan hajlamosak abba a gödörbe esni, hogy azt képzelik, hogy mi lottószelvényszerűen vásároljuk a szexuális orientációnkat, és hogy nekünk a legjobb, mert buli az egész f*sszopó élet) Komolyan, aki ilyen cukormázas, little pony meséket talál ki magának, az szerintem nyugodtan megérdemli a "buzi" jelzőt. De mielőtt kitörne a 800. kommentháború, lássuk azt a fránya üzenetet, amin ma is sírok a röhögéstől.  

Szóval: ez a fiadnál csak átmeneti állapot, azért történik ez, mivel valakinek, fiunak, nagyon tetszik a fiad és vágyódik erösen utána. Mit tehetsz te ebben az esetben? A fiadat nagyon szeresd, semmiképp se haragudj rá. Ne beszélj vele erröl a témáról sokat, vagy inkább ne is. Viszont amikor alszik, beszélj hozzá gondolatban, telepatikusan, akkor szépen mond el neki, amit akarsz, h pl. könnyebb egy hetero élete, szép unokákat akarsz majd...stb. Nagyon sokat tehetsz a fiadért, a kártyáim is ezt mondják: kérd az égieket, h segitsenek a fiadnak az életébe behozni egy bombasztikus csajt, akivel szeretni fogják egymást. Ez kb. ill. max egy éven belül fog bekövetkezni. Kérd Michaelt, arkangyalt, hogy óvja meg a sötét eröktöl, a buziktól is, vigyázzon a fiatokra. - Csináljatok vele közös programokat néha, érezze a gyerek azt, h nagyon vele vagytok. Edigis bizalom volt köztetek, hiszen elmondta a dolgot. Ez a bizalom fontos, még fontosabb most, ezek után. - Gondolatban örömmel éld át, gyermeki módon azt, hogy boldogságos szerelemben van a fiad egy csin növel... nösül... gyerekei születnek...Ez a vonzás törvénye. - Gyöngyike! Ugyanolyan TEREMTÖ ERÖK vannak benned is már, mint istenben: tehát megteremted azt, amit szeretnél. A dolgok fel vannak gyorsulva a világban, ügyesen teremts. Az istennek egyszer elég ha részletesen elmondod, hogy mit szeretnél. Nem könyörögve, rimánkodva, hanem szépen mosolyogva mond el, mire vágysz a fiuval kapcsolatban. HIGGY benne, h segíteni fog. - Nagyon fontos, hogy milyen társaságba jár a gyerek, erre kicsit figyelj, itt is kérd az égiek segítségét.-
folytatom pillanat
Kérd Michaelt, hogy minden ártó szándéktól védelmezze az egész családot, kérd meg Jézust is, hogy ezt tegye, legyen veletek és oltalmazzon. Ha megkéred Metatron arkangyalt, h segitsen, erös intuicioid lesznek, mindig fogod tudni, hogy az adott napon mi a teendöd ezzel az üggyel kapcsolatban is. Tudod ez az ügy tulajdonképpen elö fogja hivni belöled az összes erödet és lépésröl - lépésre megerösödsz, megoldod és a családod és önmagada erös védelmezöje leszel. Te nagyon aranyos és jó ember vagy, ezért támad pl. ezzel az esettel a neg. oldal. Mert létezik!!!! Kérd meg Jézust, hogy a fejedbe ne rakhasson be hamis gondolatokat senki, csupán a pozitiv égiek, azok, akiket megkérsz, h segitsenek. Ez nagyon fontos!!!! Legelsö feladatod, h kérj magadnak nyugalmat, félelem mentesen tudj élni. NE AGGÓDJ, NE FÉLJ!!!!!! Ez borzasztó fontos, mert ezekkel megteremted azt, amit nem szeretnél. HIGGY!!!! Hidd el, h lesz van segítséged. Még egyszer mondom, h ügyesen segítesz majd a gyereknek, szerelmes lesz egy lányba. De mondom tenned kell érte. Ebben a család, ha tudnak róla, sokat fog segíteni. Mond el nekik, h kérjék az égieket ök is.
folytatom
Ne beszélj erröl a dologról, a fiadról senkinek sem. Nagyszülöknek, barátnöknek föleg. Minél kevesebben tudjanak róla!!!!
A kártyák szerint legalább egy gyereke biztosan lesz a fiadnak, most még nem tudom megmondani, h mikor, ez még nem látható.
Az idösebb pasiktól óvd, gondolatban, égi segitséggel és kivánj neki valamilyen nagyszerü hobbyt, ahol csajok vannak, szép nök.
A szerelem angyalai azt üzenik, h a fiad és valaki közt erös mágneses vonzás van. Ennek oka az, h elözö életeiböl találkozott vkivel, aki anno nagyon fontos része volt az életének. Ez van most, ezért közölte veled a fiad, h a fiuk vonzzák. DE!!!! Mondom ez csupán egy átmeneti állapot. Viszont tenni kell érte, h változzon!!!! Elmondtam, h mit.

 

Oh My Gauze! Tudom-tudom, magyarázattal tartozom nektek, hogy mi akart lenni ez, hogy csak úgy eltűntem, mint Petőfi a ködben. Őszinte leszek az oka nagyon egyszerű. Ha visszaolvassátok az előző bejegyzéseim, akkor nagyjából össze kéne tudni rakni, hogy miken mehettem át, amióta Coming Outlam otthon. Tényleg, extra utlra komolyan sokminden történt ez alatt a pár hónap alatt, de egy dologra sajnos, csak későn jöttem rá. Nem másra, minthogy mennyire is hiányzott a blogolás és azok a chat-elések veletek az oldalon! Majd szépen, gyönyrűen összeszedem darabokban a napokban, hogy mi volt az inaktív hónapokban. Lehet számítani arra, hogy írok a nyaralásról, meleg dolgaimról és egy egyveleg szerű bejegyzésre, ahova kiöntöm majd az aktuális kedvem és a lelkemben fennmaradt, kimondatlan dolgokat. Nagyon remélem, hogy azok akik eddig követtek, visszatérnek majd ebbe a kis sarokba, hogy újra elmerülhessenek az én bejegyzéseim tömkelegében. 

u.i: Nagyon hálás vagyok Zsófinak, amiért felkeresett és konkrétan fájdalámát, hogy bezártam a blogot. Azt mondta, hogy csak miattam blogolt, úgyhogy ez is egy kis plusz löket volt, köki. 

Eljött ennek is az ideje! Ebben a rövid kis bejegyzésben csak arról szeretnék írni, hogy miért is döntöttem az mellett, hogy megváltoztatom az oldal domain nevét. Lássuk csak, miért is változtattam meg a nevét váratlanul? Nem kell semmi rosszra gondolni, nem áll különösebb ok a dolog mögött, minthogy én már nem Simsezek. Furcsa ezt kijelenteni azok után, hogy mennyi éven át simseztem. Az oldal előző domain neve ugye a Dave's Sims volt, a dolog nagyon érett már, hogy kell a váltás, de nem volt semmi ötletem. Egyébként a váltásra Merci motivált, ahogy ő is kifejtette, hogy miért is cserélt nevet. Úgy érzem, egyáltalán nem a blogomhoz tartott az előző neve és félrevezető is volt. A  mostani, azaz a Livin' Fantasy sokkal inkább engem tükröz. Kifejteni jó lenne, de elég összetett a dolog, úgyhogy valószínűleg erre majd máskor kerítek sort. 

Megjegyzem, a szobám már szinte teljesen be van rendezve, ha majd full kész lesz, akkor (ha nagyon szépen kéritek) írhatok róla, hogy hogyan is volt a tervezési fázisa. A dolgok mostanában jól alakulnak a Coming Out kapcsán, nem volt különösképpen semmi változás, a sulinak lassan vége már. A nyár már itt kopogtat az ajtón, ezért is gondoltam, hogy kell egy kis váltás a külsőn, mert az előző túl depis volt és alkalmatlan kicsit. A mostani egy Nikki inspirálta design lett. Remélem nincs harag! Imádom az ilyen letisztult, de mégis szép designeket. A League of Legends nevű játékban most bolt a Felemelkedés néven ismert event (esemény). Shurima az egyik kedvenc helyszínem (? ha így kell azt nevezni). Remélem nektek is tetszik, ha közületek esetleg van valaki aki játszik vele szintén, az nyugodtan küldje el chat-en az idézői nevét és felveszem őt, vagy akár én is elküldhetem ha úgy jobb. Ennyi lett volna mostanra, sziasztok.

Egy hete nem jelentkeztem, hogy mi a helyzet velem. Többnyire már inkább hétvégén írom meg az élménybeszámolós bejegyzéseimet, mert akkora jobban át tudom gondolni a történeteket, és persze ha valami rossz volt, akkor nyugodtabban leírni, nem indulatokkal megtöltve. Szóval mi is a helyzet itthon. Csütörtökön rávette magát az anyum, hogy megbeszélje velem a dolgokat. Elég érdekesen ment vagy fél órán át beszéltünk, ami csak jó! Eleinte elég rosszul indult a dolog, sehol semmi sem volt, de ő már stabilan azt állította, hogy engem az "internet változtatott ilyenné". Nagyszájúságomat rendesen vissza kellett fognom, mert ha ilyet hallok rendesen vérzik a fülem tőle. Ellenérveltem szinte minden mondanivalójára, mert nem volt semmi igazságalapjuk. Sajna nincs olyan jó memóriám, hogy fel tudjam idézni az egész beszélgetést, úgyhogy csak ilyen kis darabkákat kaptok belőle. Erre a szólására, meg szinte a többire én csak azt válaszoltam, hogy "ilyennek születtem". 

Ő persze instabil határozottsággal azt állította, hogy nem, mert "ez beteges, nem értem mit tud egy fiú egy fiún szeretni". Válaszom: mindent, bármit. Kövi érdekes megnyilvánulása az volt, hogy "minden normális férfi nőt vesz el". Én valamilyen oknál fogva elmosolyodtam, miközben ő értetlenül nézett rám és csupán hetykén annyit válaszoltam, hogy "Figyelj anyu, a szeretet határtalan. Nincs megszabva, hogy egy férfi csak egy nő iránt érezhetne szeretetet." Ekkor megakadt a szava rendesen, mert nem tudta, hogy fűt vagy fát kéne mondania, miközben én bokrot ültettem a mondanivalómmal. Érti rajtam kívül bárki is, amiket én itt firkálok? :D Mély benyomást tehetett ez a mondtat rá szerintem, mert utána máshogy viszonyult hozzám is. Sokkal inkább rólam kérdezett, hogy mik a terveim. Kijavítottam a fejében egypár sztereotípiát is, például azt, hogy azt hitte azért mondom el, hogy meleg vagyok, mert nőnek érzem magam. Egy fokkal meg sikerült őt nyugtatnom. Azt hozta fel utána, hogy  ez átmeneti csak, majd úgyis lesz olyan lány, aki megtetszik. Huhh, nem tudtam eldönteni, hogy ébren vagyok-e vagy sem. Reakcióm az volt, hogy "ha így lenne, akkor nem mondtam volna el, hogy meleg vagyok".  Kérdezett arról is, hogy "akkor te majd ide fogod hozni a fiúdat". Én erre nem adtam konkrét választ, majd ő eldönti, hogy melyik részét sikerült meghallania. Azt válaszoltam neki "Ha boldognak szeretnél látni, akkor igen haza fogom hozni, ha azt szeretnéd, hogy nyomorúságos felnőttkorom legyen, akkor nem, nem hozom el." 

Így ezek után kicsit boldogabbnak tűnt nekem, még annyit mondott, hogy a melegek mind tele vannak fertőzéssel, rákosak, AIDS-esek. A válaszom erre az volt, hogy "egy meleg pontosan ugyan annyira lehet fertőző, mint egy heteró." Nem reagált ez után már semmit se, csak sírt, átöleltem őt és annyit mondott, hogy sajnállak és melletted leszek mindig! Utána már csak annyit mondtam; Köszönöm!