Hello. Olyan fél órával ez előtt néztem fel a G-Portál Históriára és láttam, hogy kint vannak az eredmények. Én is neveztem, viszont nem sikerült nyerni. Egy elég egyszerű kis sablont készítettem, amit élőben meg is lehet tekinteni itt: css2016. A részvételért azonban jár 50 kredit. Izgatottam fel is mentem a G-mailre, hogy megnézzem, megjött-e már a kredit. Még nem jött meg, valószínűleg majd a holnapi nap folyamán küldik szét őket. Anyway, a nagy e-mail halmazban megláttam Gina nevű felhasználótól jött e-mailt. 

Kíváncsian meg is nyitottam, és egy sweet kis üzenetke volt benne. Amúgy az e-mail maga egy üzenet, de hagyjuk inkább ezt. Az üzenetet alább elolvasható:

Szia! Régóta nézegetem már a blogodat és nagyon szép a kinézete. Jelenleg most fogok belekezdeni én is egy blogba, de nem merek belevágni mert nem értek nagyon hozzá. Honnan tanultál meg ilyen szép designt készíteni? Szeretnék én is kicsit fejlődni, esetleg ha tudnál valami tutorialt vagy személyes tapasztalatot hozzá nagyon megköszönném :))

előre is köszi :))

Mielőtt még bármit is mondanék, köszi a dicséretet, de azért nekem is van még mit tanulni! Bármennyire is hihetetlennek tűnik az első oldalam egy Weebly-s oldal volt, simses rajongói oldal. A Weebly nem igazán arra fókuszál, hogy minél egyedibb legyen a design. Sokkal inkább a tartalomban vált hasznomra. Nem kelett a design-nel foglalkoznom, ezért kényelmesen 100%-ig azon volt a figyelmem, hogy a tartalom minél több legyen. Azt nem mondanám, hogy itt tanultam meg normálisan írni egy weboldalra. Csak lekötött az, hogy a tartalommal foglalkoztam. Egy, minek is nevezzem barát/ netes ismerős (?) létrehozott egy Luna Sims néven futó weboldalt itt G-Portálon. Egy nagyon egyszerű külsővel rendelkezett az oldala, de akkor is jó volt nézegetni. Maga az egész légkör itt G-Portálon nagyon tetszett már akkor is. Olyan meghitt volt ez a hely és még az is! Merem állítani, hogy Merci oldala nélkül (aki most a youknownothing.gp-t vezeti) nem lett volna igazi motivációm arra, hogy megtanuljam CSS-sel alakítgatni az oldalt. Elkezdtem napi szinten látogatni a portálépítéssel foglalkozó magyar oldalakat. Eleinte Linda, Brielle és Bogee oldala volt az, akik sokat segítettek. 

Nem úgy kell elképzelni, hogy egy szép napon leültem és elkezdtem ezt "tanulni". Én egyenesen a mély vízbe ugrottam bele. Eleinte golyóztak a szemeim, amikor ránéztem egy CSS kódra, mert azzal a hittel éltem, hogy "ó ugyan, ez az izé túl szép ahhoz, hogy én egyáltalán bele is olvassak". A kezdet macerás volt, de az angol nyelv iránti érdeklődésem miatt, csak azért is beleolvastam a kódba. Azt vettem észre, hogy bár úgyahogy, de értem. Lényegében ez egy angol szöveg, aminek vannak szabályai. It sounds ridiculous.

Az idő telt múlt, sorban hoztam létre Photo Shopban a nevetségesebbnél nevetségesebb külsőket. Hogy miért is nem álltam le ezzel annak ellenére, hogy szinte semmi hasznom nem volt belőle? - motivation! A motiváció a kulcs. Megtetszett ez az egész weboldalfejlesztés és grafikázás. Ma már hobbi számomra, de szeretném ezt csinálni majd a jövőben is, mint foglalkozás. Még pontosan nem tudom, hogy melyik része vonzz jobban, maga a kódolós része, vagy a grafika. Szerencsére még van időm, hogy eldöntsem. 

Én azt mondom, hogy csináld! Ha érdekel, próbáld csak ki. Bajod úgy sem lesz belőle. Viszont letörnöd sem kell akkor, ha netán nem sikerül az, amit szeretnél. A motiváció a lényege, amíg az megvan, addig jó. A kezdetek miatt nem kell stresszelni, eleinte én örültem, mint majom a farkának, ha tudtam egy téglalapot készíteni a Photo Shopban. Most meg? Egy komplett G-Portálos design-t tudok készíteni, ami neked tetszik. Ez az egyik legjobb benne, amikor a pozitív visszajelzésekkel elhalmoznak. Belegondolva, lehet ma nem is tudnám, hogy mit akarok majd csinálni a jövőben, ha nincs akkor Merci oldala. Nem akarom elvenni a kedved a dologtól, de azért azt tudni kell, hogy nem mindenkinek van tehetsége ehhez. Semmi gond, mindenki másban jó! Remélem választ tudtam adni a kérdésedre. Végszóul, pedig itt van néhány hasznos oldal: 1 2 3 4  

Hello Spring. Úgy gondolom, hogy ráfért valami tavasziasabb kinézet a blogra, mert az előző túl komoly volt. Mostanában nagyon rákattantam a Tumblrök látogatására, ezért is lett most ilyen Tumblr feeling-je az oldalnak. Az Unravel-ben szereplő Yarny azért van az oldalon, mert maga a játék inspirálta a kinézetet. Oirignen egy ideje már ingyenes az első pálya. Letöltöttem, kipróbáltam, tegnap pedig meg is vettem. Nem lehet megunni azt a játékot, gondolkodtató és érdekes is. Yarny is persze nagyon aranyos, nem? Jöhet hideg-meleg, kinek hogy tetszik ez a külső?

Általában az, ha azt hallom, hogy a rokonaim, vagy esetleg ismerősök lebuziznak valakit, nem veszem magamra. A mai eset egy kicsit már sok volt nekem is. Nem szeretem, ha a melegeket, vagy akár az LGBT embereket a közelemben szidják, mert eléggé fel tud baszni az, hogy olyanok beszélnek legfőképpen, akiknek #&@nyi tudásuk sincs az ilyen emberekről. Többségük gyanítom életében nem látott még meleget, de azért érdekes, hogy úgy szidja őket, mintha már többel is találkozott volna és össze is ismerkedett volna velük. Erről már régebben is írtam, hogy "csodálatra méltó" egyes heterók véleménye a melegekről. Tisztelet a kivételeknek, de azért a legtöbbjük olyan dolgokat is biztosra állít, amiknek absolute semmi valóságalapjuk nincs! Mégis honnan a jó büdös pont pont pontból szedik ezeket? Irigylésre méltó, hogy egy heteró többet tud a melegekről, mint a meleg saját magáról. Tipikus emberi viselkedés; többet tudunk arról, amit át sem éltünk.

Nem szükséges  példákat írni, mert valószínűleg mindenki tudja, miről is beszélek. Most egy másik témát szeretnék elkezdeni. A lenézés. Még is mi a jó rizsáért kell lenézni a melegeket és egyben az LGBT embereket is? Seriously, attól, hogy más érzésekkel rendelkezik valaki, már nem tekinthető embernek, vagy ha annak is tekinthető, akkor miért kell kategorizálni és a selejt rétegére helyezni? Egy meleg is lehet ugyan olyan, hülye, intelligens, okos, vicces, segítőkés és balfasz, mint egy heteró. A mai nap így is elég fos volt, mert hát péntek az péntek. Egy nap, ami 20 évnek tűnik. Szerencsére már dél után van. Ma, amikor hazajöttem olyan voltam, mint egy papír. A kedvem lapos volt, viszont hála a nővéremnek, aki felvidított. Annyit tud fárasztani a ironikus vicceivel, hogy az már fáj. Volt itt egy, tőlünk pár házzal odébb lakó ismerős. Amíg a tesómmal neten rendeltünk cuccokat, addig az anyum beszélgetett az említett ismerőssel. A konyhában volt mindenki. Elkezdtek valami fiatal (olyan 20 körüli) pasiról beszélni. Csak itt-ott figyeltem arra, hogy miről volt szó, de amikor az egyik fél megkérdezte a másiktól, hogy "hát de az a gyerek nem [látványosan halkan] buzi?" Abban a másodpercben rájuk néztem és a figyelmem töretlen volt. A másik fél azt válaszolta erre, hogy "nem buzi, csak úgy néz ki." Az akkor bomladozó idegrendszerem már a plafont verdeste.   Újabb válasz érkezett erre a másiktól "jaaaj, akkor jó, kár lenne érte, nagyon szép arca és szeme van". 

Mégis mi a büdös #&@ért van az, hogy sok heteró az "elfogadom a melegeket, DE"-t követi? Aki elfogadja a melegeket és az LGBT embereket, az nem mondja a mondat után, hogy DE. Az meg a hab a tortán, hogy miért kéne sajnálni valakit azért, mert meleg? Azt is bírom, amikor valaki azt mondja, hogy elfogadja a melegeket, de beteg emberként tekint rájuk. - I just don't get it

Nem szerettem volna magamra hívni a figyelmet, úgyhogy inkább elmentem onnan és ennyi. Érdekes, hogy utána nem beszéltek ilyenről. Többnyire csak előttem beszélnek ilyen témákról, legalábbis én ezt tapasztaltam. A héten még olyat is hallottam, hogy "minden a fejben dől el". Ezek után már csak az lenne a kérdésem, hogy mikor döntöttem el, hogy zöld legyen a szemem, hogy olyan legyen a bőrszínem - amilyen, hogy barna hajam legyen, hogy magas legyek. Jó lenne erre is választ kapni, mert valahogy ez nekem kiesett az emlékezetemből. - irony

Pfú, azt hiszem csak ma tudtam teljesen kipihenni ezt a mozgalmas hétvégét. Tesómnak volt az esküvője, ami brutálisan jó volt. Megpróbálom felidézni kicsit, hogy mi is volt, mert elég sok minden történt. A bővebben-re kattintva elolvashatod a hosszú beszámolómat. 

Ma reggel hatkor értünk haza a lagziból, ami nagyon szuper volt! Majd ha már lesznek képeim is, akkor írok róla egy kis bejegyzést is. Nagyon szuper volt minden. Ezt a bejegyzést viszont most Devin-nek írtam, bocsánatkérés gyanánt. Szoktunk néha beszélni Hangouts-on. Írta egy bejegyzésében, hogy a szülei is beleolvastak ebbe a beszélgetésbe. Elég érdekes témákat is szoktunk feszegetni, just for fun. Nem tudok mit mondani, bár nem az én hibám, de az én szövegemről is szó van, ezért érintett vagyok a dologban. Sajnálom.

Tapasztalatom még nincs ebben, de 14 évesen biztos meggyűlhet az embernek a baja azzal, hogy felvállalja a másságát. Többek között azért, mert a többség eléggé önbizalomhiányos, ezért még az is nehéz lehet, hogy elfogadja magát az egyén, nemhogy másokkal is megossza ezt. A szégyenérzeted csak azért van, mert olyat láttak, amit nem szívesen osztanál meg mással. Kitartást kívánok ehhez, meglehet, a kínos pillanatok még csak ez után fognak jönni. Részemről most sajnos több nem telik, mert hullafáradt vagyok, csak lepötyögtem gyorsan ezt a néhány sort.