Általában az, ha azt hallom, hogy a rokonaim, vagy esetleg ismerősök lebuziznak valakit, nem veszem magamra. A mai eset egy kicsit már sok volt nekem is. Nem szeretem, ha a melegeket, vagy akár az LGBT embereket a közelemben szidják, mert eléggé fel tud baszni az, hogy olyanok beszélnek legfőképpen, akiknek #&@nyi tudásuk sincs az ilyen emberekről. Többségük gyanítom életében nem látott még meleget, de azért érdekes, hogy úgy szidja őket, mintha már többel is találkozott volna és össze is ismerkedett volna velük. Erről már régebben is írtam, hogy "csodálatra méltó" egyes heterók véleménye a melegekről. Tisztelet a kivételeknek, de azért a legtöbbjük olyan dolgokat is biztosra állít, amiknek absolute semmi valóságalapjuk nincs! Mégis honnan a jó büdös pont pont pontból szedik ezeket? Irigylésre méltó, hogy egy heteró többet tud a melegekről, mint a meleg saját magáról. Tipikus emberi viselkedés; többet tudunk arról, amit át sem éltünk.

Nem szükséges  példákat írni, mert valószínűleg mindenki tudja, miről is beszélek. Most egy másik témát szeretnék elkezdeni. A lenézés. Még is mi a jó rizsáért kell lenézni a melegeket és egyben az LGBT embereket is? Seriously, attól, hogy más érzésekkel rendelkezik valaki, már nem tekinthető embernek, vagy ha annak is tekinthető, akkor miért kell kategorizálni és a selejt rétegére helyezni? Egy meleg is lehet ugyan olyan, hülye, intelligens, okos, vicces, segítőkés és balfasz, mint egy heteró. A mai nap így is elég fos volt, mert hát péntek az péntek. Egy nap, ami 20 évnek tűnik. Szerencsére már dél után van. Ma, amikor hazajöttem olyan voltam, mint egy papír. A kedvem lapos volt, viszont hála a nővéremnek, aki felvidított. Annyit tud fárasztani a ironikus vicceivel, hogy az már fáj. Volt itt egy, tőlünk pár házzal odébb lakó ismerős. Amíg a tesómmal neten rendeltünk cuccokat, addig az anyum beszélgetett az említett ismerőssel. A konyhában volt mindenki. Elkezdtek valami fiatal (olyan 20 körüli) pasiról beszélni. Csak itt-ott figyeltem arra, hogy miről volt szó, de amikor az egyik fél megkérdezte a másiktól, hogy "hát de az a gyerek nem [látványosan halkan] buzi?" Abban a másodpercben rájuk néztem és a figyelmem töretlen volt. A másik fél azt válaszolta erre, hogy "nem buzi, csak úgy néz ki." Az akkor bomladozó idegrendszerem már a plafont verdeste.   Újabb válasz érkezett erre a másiktól "jaaaj, akkor jó, kár lenne érte, nagyon szép arca és szeme van". 

Mégis mi a büdös #&@ért van az, hogy sok heteró az "elfogadom a melegeket, DE"-t követi? Aki elfogadja a melegeket és az LGBT embereket, az nem mondja a mondat után, hogy DE. Az meg a hab a tortán, hogy miért kéne sajnálni valakit azért, mert meleg? Azt is bírom, amikor valaki azt mondja, hogy elfogadja a melegeket, de beteg emberként tekint rájuk. - I just don't get it

Nem szerettem volna magamra hívni a figyelmet, úgyhogy inkább elmentem onnan és ennyi. Érdekes, hogy utána nem beszéltek ilyenről. Többnyire csak előttem beszélnek ilyen témákról, legalábbis én ezt tapasztaltam. A héten még olyat is hallottam, hogy "minden a fejben dől el". Ezek után már csak az lenne a kérdésem, hogy mikor döntöttem el, hogy zöld legyen a szemem, hogy olyan legyen a bőrszínem - amilyen, hogy barna hajam legyen, hogy magas legyek. Jó lenne erre is választ kapni, mert valahogy ez nekem kiesett az emlékezetemből. - irony