<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[Livin' Fantasy]]></title><description><![CDATA[Livin' Fantasy - Csak egy átlagos blog, egy különleges helyen!
Dave's Sims oldal megújult változata. Újranyitottunk!!]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/livinfantasy/image/1476364923.jpg</url><title><![CDATA[Livin' Fantasy]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[Regular]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1339157</link><pubDate>2016-10-15 15:00:25</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Itt is volnánk, ezen a &nbsp;hideg szombati délutánon. Mostanában nagyon hanyagoltam a blogolást, mert nem volt motivációm írni. Valami oknál fogva a blog háttérbe szorult. Érdekes heteken vagyok túl, volt néhány dologban részem, de a legjobb az nem fizikai eredetű élmény, hanem lelki inkább. Október 11-e a Büszkeség napja. Ha van meleg ismerősötök, vagy esetleg nézitek Marist, akkor tudjátok, hogy miről is szól ez a nap. Erről szeretnék egy kicsit írni nektek, hogy mit is jelent nekem ez a nap. Jobb később, mint soha.&nbsp;

	Nagyon sokat jelent nekem ez a nap, mert, ahogy közeledett, éreztem, hogy egyre komolyabban és jobban belegondoltam abba, hogy mi lenne, ha nem lenne az a támogató réteg, akik elfogadnak? Elképzelni sem lehet azt a rosszat és szörnyűséget, ami engem érinthetne, ha pár dolog máshogy alakult volna. Kezdem azzal, hogy ki volt számomra az első kettő személy, akinek személyesen mondtam el. Tehát

	
		2016.2.25-én mondtam el a haveromnak
	
		2016.4.14-én mondtam el a lány barátomnak.&nbsp;
	
		2016.5.7-én tudta meg a tesóm és anyum egyszerre
	
		2016.9.4-én mondtam el az apumnak // igen, erről a coming outról még nem írtam nektek, de bepótlom.&nbsp;


	Nem szeretném firtatni, hogy mennyire embertelen volt az az félelem, ami bennem volt a Coming Outok előtt. Még a legnagyobb ellenségemnek se kívánnám ezt az érzést, nem embernek való az. Java része támogat azoknak, akiknek elmondtam, csak az anyum az aki nem törődik bele. Az utóbbi időkben sajnos az új Gaga era-t eléggé elutasítottam, pedig csak most kezdek rájönni, hogy mennyire is jó. Elfeledtem azt, hogy Gagának is sokat köszönhetek, főleg a kezdetekben volt nagyon nagy lelki támasz. 2016 a változás éve számomra, de komolyan. Nem tudom, még merre visz ez az út, de ha úgy állok hozzá, hogy szeretem önmagam és felvállalom önmagam, akkor meg tudok maradni egy egészséges szellemi szinten.&nbsp;

	

	Melegként, vagy kíváncsi heteróként biztosan felmerült már sok-sok emberben a gondolat, hogy mi lenne ha fordított világban élnénk. Ahol az azonos neműek kapcsolata a normális, és az ellentétes kapcsolatok csak gyerekcsinálásra lennének használva. Tudjátok, egyfajta kettős nemi dominancia, hogy addig maradnál előkelő, elismert, elfogadott, amíg nem "szennyeznéd" be magad azzal, hogy más neművel henteregj, kivételt képezve az utódnemzés esete. Fura egy világ lenne az biztos. Biztosan vannak olyanok is akik egy ilyenben szívesebben elélne, mint a mostaniban. Ezzel a felfogással az a baj, hogy az egyén elfelejti azt, hogy a változást ő is előidézheti a világban, nem kell ahhoz egy alternatívát létrehoznia. &nbsp;Elértünk ahhoz a részhez, amiről írni akartam még. Akik azt hiszik, hogy nem fog változni a helyzet, vagy esetleg azt hiszik, hogy nekik nem kell semmit sem tenni és az ölükbe hullik az új világ. Ez egy baromság. Sose feledd el azt, hogy ha változtatni akarsz a világon, azt kis lépésekkel fogod tudni segíteni. Ha változást akarsz, légy te a változás és ne a környezeted akard mássá tenni. Örülök annak is, hogy részese tudok lenni annak, hogy a változást segítsem. Csupán pár embernek mondtam el, de pár ember szavából egy tömeg szava lesz. Elég az is, ha csak pár embernek meg tudod mutatni azt, hogy milyen is igazából egy meleg, akkor az is sokat tud segíteni abban, hogy elnyomja a gyűlöletet és a homo fóbiát a világunkban. Leírhatatlanul hálás vagyok azoknak az embereknek, akik támogatnak, többet jelent nekem bárminél is. Általuk megváltozott az értékrendem is, kifejezetten pozitív irányban. Aki viszont homofób, annak sem kell kevesebbnek éreznie magát, csak azt tanácsolom neki, hogy először ismerje meg alaposan a meleg közösséget és csak akkor alkosson róla korrekt véleményt. Legalábbis ha annyira harcol ellenünk, akkor legalább ismerje meg azt is, hogy mi ellen harcol pontosan.&nbsp;

	Ha pedig úgy érzed, nem tartozol abba a közegbe, ahol jelenleg vagy, akkor ne is erőltesd bele magad, mert olyanná válsz tőle, amilyen sosem akartál lenni. Ezt személyesen is megtapasztaltam, hidd el, nem kellemes, az utóíze megmarad örökre.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Something new]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1338878</link><pubDate>2016-10-13 15:14:24</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Tudom, rég volt már, hogy erre fele jártam, igyekszem ezt is bepótolni a holnapi nap folyamán. Addig is elkészítettem az új deisgn-t az oldal számára. Ez most ilyen LoL ihlette kinézet lett, a következő scary as f szeretne majd lenni Halloween alkalmából. Addig is be kell érnetek ezzel.&nbsp;

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Relief]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1336324</link><pubDate>2016-09-24 16:40:43</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Létezik ilyen? Lehetséges az, hogy ezen a bús blogon megjelenjen egy pozitív bejegyzés is? - A válasz igen. Délután háromnegyed egykor keltem fel. A reggel olyan szuperül és energia dúsan indult, hogy a lábam erőben érezte magát rendesen. Amibe csak lehetett abba sikeresen belerúgtam, ágysarok, ajtó, hűtő - ouch. Most azt hiszed, hogy ironizálok, pedig nem. Az igaz, hogy nem voltam túl happy, hogy a lábam megsimogatta a ház bútorainak egy negyedét. De most már elég volt ennyi a lábamról, most foglalkozzunk inkább azzal, amiről írni akartam. Nagyjából olyan 2 hete talán felhoztam egyik bejegyzésemben a témát, hogy egy könyvet csináltam. Nos, az kész is lett.&nbsp;

	Mielőtt lelőném a poént, el szeretném mondani nektek azt, hogy van nekem egy ilyen kreatív hajlamom, hogy néha így rám jön az "alkothatnék", aztán, mint akit megszállt az ördög elkezd mindenfélét gyártani. Ezt anyumtól örököltem, nagyjából nekünk kettőknek van csak türelme az ilyenekhez. Ma egészen jó a kedvem, az alkothatnékom nem nagyon merül mostanában le, lehet azért, mert sok évig elhanyagoltam, sőt elnyomtam.&nbsp;

	Egyébként elég vicces az, ahogy a könyv készítésének az ötlete feljött a gondolatok hosszú, végtelen listájára. Egyik nap chat-eltem egy jó barátommal, akiről írtam már többször is a blogon. Közben elment Sellyére, aztán nem nagyon volt kivel irkodni és elkezdtem turkálni az egyik fiókomban, ami tele volt egy 2-3 éves keszekusza nyomtatványokkal. Pontosabban az Árnyak Könyvének a lapjai voltak kinyomtatva. Akinek mond valamit ez a könyv, az tudja, hogy mennyi oldala van a könyvnek. - Igen, Charmed rajongó vagyok, lebuktam. Régebben kinyomtattam fekete-fehéren az oldalait. Aztán megláttam, hogy mekkora rumlit generált az a sok kupac papír és hirtelen megjött az ihlet, hogy mi lenne, ha úgy csinálnék rendet, hogy nem foglalt volna értelmetlenül helyet az a sok lap. &#8211; mi van?

	Amikor kezembe fogtam azt a kb. 300 lapot akkor sorra jöttek utána a pillanat hevében az ötletek, hogy meg kéne csinálnom a könyvet. Azóta talán eltelt két hét és kész lett a könyv. Van róla néhány kép is.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	Akinek nem mond semmit a könyv, annak annyit róla, hogy ez egy mágikus könyv, amit a Bűbájos Boszorkák c. sorozatban lehet megtalálni. A történet szerint, egy 1693-ban íródott könyv, ami családi örökségnek számít a sorozatban. Van benne sok üres lap is, amiket majd arra használok, hogy én írjak bele, főleg olyan emberekről/ élményekről, amelyek fontosak nekem. A lapok egyébként sárgásak, mert speciel löttybe mártogattam bele őket, buli volt, de megérte. A mai nap is alkothatnékom van, de nem lövöm le a poént 2-3 sorral és egy képpel, nem, majd arról is blogolok egy kicsikét. Viszont, mielőtt még elköszönnék, megmutatom a könyv egyik, általam készített oldalát. A nem publikus részeit kiszíneztem az oldalnak, de ezt leszámítva szerintem tök szép lett az oldal. Ennyinél én még nem állok meg, még tervben van néhány oldal elkészítése, na meg a könyv hátsó borítóját is meg kell még csinálnom, csak arra lusta voltam.&nbsp;

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Pray the Gay Away]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1334846</link><pubDate>2016-09-13 17:59:28</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Szóóóval, Dave megint lezselt és hanyagolta az írást. Úgy gondolom elnézést kérnem nem nagyon lenne érdemes, hiszen ehhez már hozzászokhattatok, hogy ilyen visszatérő vándor vagyok az írásban. Ritkán írok, de ha igen, akkor nagyon. Teszem azt, egy fél órával ez előtt olyat találtam meg, sőt tudtam meg, amitől egyszerre ideges lett a tesóm, de a végére már csak nevettünk rajta. A cím is elég árulkodó, hiszen a Pray the Gay Away mozgalom menő a homofóbok körében és úgy látszik anyum is ennek a csapdájába esett. Tök véletlen, egy tök normális délutánon, nem rég történt meg az, hogy kerestem régi füzeteimet és egyszer csak megtaláltam azt, amire legkevésbé se számítottam volna. Egy paplan volt &nbsp;a füzeteim alatt, beledugdosva 3 kis könyv.&nbsp;

	Arról már írtam, hogy anyum huge megszállottja az ezotériás agymosó dolgoknak. Saját tapasztalatom szerint az ezotériások nem éppen a melegek támogatásáról lennének híresek. Nem emlékszem, sőt egyenesen nem is érdekel, hogy mi volt a könyv borítójára írva, mindenféle karma, meg ilyen olyan álomfejtő könyv. - Oké. Gyanús volt nekem az, hogy meg vannak jelölve az oldalak. Háát, vicces volt, kinyitottam &nbsp;az első könyvet, amiben az, volt, hogyan érjünk el változást valakinél. Ilyenek voltak ott "lefekvés előtt írjuk le egy lapra, amit szeretnénk", "helyezzünk el fizikai szimbólumot a változni kívánt személyről" meg még egyéb ilyen hülyeségek.&nbsp;

	Már ekkor összeállt számomra a kép, mert egy hónapja talán még ott volt több hétre az éjjeliszekrényén a tablóképem, furcsálltam is hogy azt nézegeti, mert annál mondjuk, vannak jobb képek is rólam. Aztán kinyitom a másik könyv címkézett oldalait. Ott volt egy oldalnyi leírás arról, hogy hogyan a vonzás erejét befolyásolni meg hogy a levendula elősegíti a szerelmi fejlődést. Újabb coincidence lenne, hogy nyáron rájött a levendulamánia? Konkrétan levendulás gyertyákat vesz nekem, meg mindenféle levendulás izébizét. Mondjuk, személy szerint kiskoromtól szeretem a levendulát, de ezt sose tudta rólam és sose mondtam neki.&nbsp;

	Következő oldalon a könyvben egy egész oldalad leírás volt a sárga színről. A szobám sárgára van lefestve, fehér falakkal társulva. Olyanokat ír a könyv, hogy a sárga szín arra utalhat, ha valaki harcol valamivel szemben, hogy az kitartás szimbóluma meg hogy harcolni kell a színnel, teljes erőnkkel ki kell állni a saját véleményünk mellett a sárgával szemben. - Wut? A sárga akkor most egy szín, vagy egy szellem?&nbsp;

	A harmadik könyv volt a legjobb, nem tudom, hogy ezért-e mert egy olcsó magyarországi magazinhoz adták ajándékba vagy mert olyan a benne lévő írás pontossági szinte, mint a híg fos. Nézem a jegyzéket, hogy mikről ír és volt benne egy történetet szerűség a 18. oldalon arról, hogy a "Másság átka". Már a cím pikánsnak tűnt, főleg, hogy ez egy karma könyv, azaz a karmás meséket tartalmazza. A vécépapír szerint ez egy igaz történet, de hát egy 15 centes bulvármagazinra hagyatni a bizalmunkat olyan, mint egy zsebmetszőre bízni a bankszámlánkat. - hoppá!

	Egy Péter névre hallgató szerencsétlen volt leírva benne, identifikálva "melegként". - oké

	Meleg?! Az a baj szivi, hogy nem is meleg volt a jellemzés, amit írt a melegekről, hanem egy transz neműre illik a dolog. De hát ez a bulvár hatalma, az, hogy leírja azt, hogy zöld könyv, sárga kupak, fehér toll és az emberek máris atombombát lennének képesek egymásra dobálni. Mindegy is nem fogom ezt a csontot kapirgálni, mert nem érdemes. Száraz és unalmas téma szerintem, olyanokat írt a könyv, hogy azért lesz valaki meleg, mert "az apa meleg és ez fiúra rászáll". - Milyen vicces, hogy a meleg férfi családokban a fiúk boldog heterók, olyan vicces, hogy sírni tudnék a bigottság bimbódzásán. Továbbá, hogy azért lesz egy fiú meleg, mert így bünteti a szülőket, de hogy miért arra választ nem kaptunk.&nbsp;

	A téma még csak most kezd érdekes lenni, ugye? Elhiszem, hogy elmerülnél még mélyebben is ebben a fuldoklásra ítélt témában, de sajnos itt berekesztem a mondanivalómat. Ennyi élménnyel gazdagodtunk a tesómmal, eleinte a tesóm szinte őrjöngött, de a végére már röhögtünk. Azzal zártuk le a témát, hogy csak sajnálni lehet az anyumat, ha ő úgy dönt, hogy a fiatal koromra úgy szeretne visszaemlékezni majd, hogy nem "kellett" neki az fia és egy alternatív személyiséget talált ki magának. Kicsit placebo hatása van a dolognak, de hiába 40+ évesen is lehet bigott és tudatlan valaki, nem kell ahhoz fiatalnak lenni. &nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Why so lazy?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1333491</link><pubDate>2016-09-04 11:17:23</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	

	Helllou. Kedvet kaptam megint, hogy írjak, úgyhogy leírom, hogy mi volt ebben a pár napban velem. Múlt héten voltunk az Árkádban, Győrben. Szétnéztünk az üzletekben, hogy mik vannak. Volt egy kis pihenő, aztán mentünk tovább és egy könyves üzletbe is bementünk. Már, az ajtóban megláttam a kiszemelt könyvet, úgy szemeztem vele, mint egy kiéheztetett meleg pasi, aki a kiszemeltje alfelét nézegeti. Szóval értitek. :D Nem vagyok az a nagy olvasó, de hébe hóba megesik, hogy elolvasok 1-2 könyvet. A könyv, amit kinéztem az&nbsp;Rácz Stefán Tibortól a&nbsp;Túl Szép&nbsp;c. könyve. Megvettük, én pléhpofával vigyorogva jöttem ki, hogy véééégre a kezemben van a könyv. Itt van róla egy kis ismertető, hogy miről is ír.

	&nbsp;

	&nbsp;

	
		A túlsúlyos Márk mindennél jobban vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát.
		Vajon a csupaszív srácra rátalálhat a nagy Ő?
		Képes lesz elfogadni önmagát?
		Olivér profi úszó, ám doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer.
		Újjáépíthetjük a nulláról az életünket?
		Rátalálhatunk az igazira akkor is, ha nem keressük?
		A két fiú közös munkahelyen kezd el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak. De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít?
		Van egy pont, amikor az ész a szív útjába áll&#8230;


	Hátravan belőle nagyjából egy 40 oldal talán? Nem volt időm még befejezni, mert most fel alá szaladgáltak a gondolataim, mondjuk ma esélyes a befejezése. Már egészen a 16. oldalnál beleszerettem a könyvbe, olyan jól meg van írva! Rácz S. Tibornak van még egy könyve, amit szintén tudok nyugodtan ajánlani nektek, az pedig a Fogadj el! Mindkét könyv zseniális, alig várom már a következő könyvét!

	A könyvet leszámítva van még valami, amiről beszélni szeretnék. Erről még nem nagyon beszéltem nektek, de van egy olyan furcsa hobbim, hogy előszeretettel megcsinálok néhány "fontos kelléket egy sorozatból, vagy esetleg egy játékban valamilyen karakter valamijét". Tyű, de hosszú név ez egy hobbinak. Megjegyezted a nevét? - szuper, mert a következő bejegyzésben arról fogok írni, hogy miket csináltam meg. Csak ajánlani tudom majd nektek, mert az egyik olyan nagyszabású lett, hogy álmomban mertem csak rá gondolni, hogy ilyet én képes vagyok létrehozni is egyáltalán. Szóval huuuh, ez most egy kis frissítő bejegyzés a blognak. Úgyhogy majd a napokban jön egy DIY kaliberű bejegyzés és egy új design is.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Because light can be found even in the darkest cave...]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1331888</link><pubDate>2016-08-26 14:46:40</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Bevallom mára nem terveztem semmi extrát így a blogon, de amikor feltévedek ide és meglátom az ez alatt lévő bejegyzést, egyszerűen kiráz a hideg. Szóval úgy gondoltam, hogy kéne egy kis derűlátás is ide, mert az valahogy lemaradt egy jó-jó ideje. Úgy gondolom, hogy most alkalmas az idő arra, hogy befejezzem a tegnapi bejegyzést. Persze most csupa pozitív dologról fogok nektek beszélni. Főszerepben én és a tesóm. Mielőtt még nagyon belevágnánk, a közepébe azt ajánlom, hogy olvasd el az előző bejegyzést is, mert a nélkül a mostani kicsit zavaros lehet.&nbsp;

	

	Tehát akkor, most ahhoz a részhez kell ugranunk, amikor is az anyum és a tesóm beszélgettek rólam. Azt már tegnap mondtam, hogy anyum hajlamos az ő véleményét mindenkiévé tenni, de ez a tesóm esetében nem így volt, szerencsére. Ezt a beszélgetésüket úgy kell elképzelni, hogy egy negyed órás folyamat volt nagyjából és a tesóm megmutatta később a beszélgetésüket és hát meglepődtem rajta komolyan. Ezeket a beszélgetéseket nem szeretném nyilvánosságra hozni, mert elég személyesek. Lényeg annyi, hogy az anyum eléggé kétségbeesett volt és olyanokat írt, hogy "ez az utálóim átka, így büntet az univerzum, de nem baj amíg én (azaz ő) erős maradok, addig minden rendben".&nbsp;Ez még mondjuk elég okés szövegnek tűnik a maga módján, de ez után jöttek a homofób tünetek jelei. A tesóm a kezdettől fogva kiállt mellettem, bárminemű gondolkodás nélkül az én pártomat fogta, ez pedig nem tetszik a mai napig az anyumnak. Amikor megláttam, hogy miket írt a tesóm az anyumnak, rendesen elállt a szavam. Ezek után az anyum egy árva szót nem szólt a tesómnak semmi meleg témában. Ami viszont nagyon is rossz. Azóta a hónapok csak úgy rohannak egymás után, de a helyzet csak romlik.&nbsp;

	

	Mire is gondolok pontosan? Nem egyszer megtörtént már, hogy amikor anyum azt hallja, hogy valaki meleg, vagy netán rájön a hiszti time, akkor elkezd bőgni. Bőg, ríl, ordít, úgy fújja az orrát, hogy a beton is beleremeg, ez pedig már a plafonra viszi az idegeket a tesómnál is mert nem normális az, hogy valaki boldog, aztán rájön olyan erősen az öt perc, hogy ordítva rohan ki a szobából, a &nbsp;gáz az, hogy ezt nyilvánosan is megcsinálja gond nélkül. Persze tudom, jön a "lehetnél megértőbb is", csak az a baj, hogy néha olyan hatásosan homofób, hogy az rendesen megtáncoltatja a tűrőképességemet. Na mindegy, nem akarom tovább cifrázni ezt a témát, csak annyit fűznék hozzá, hogy a tesómnak nagyon sokat köszönhetek, a kapcsolatunk megjavult nagyon.&nbsp;

	Rövidke bejegyzésnek tűnhet, de mára be kell érni ennyivel. Majd a jövőben tervezem megmutatni a szobámat és a blogot is kipofozni egy kicsit. Konkrétan az Editor és a Miscellaneous modulokat. Addig is csao.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[I'm just not like that who I used to know... ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1331740</link><pubDate>2016-08-25 16:15:35</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	

	

	Szóval-szóval, itt az idő, hogy írjak erről is. Érdekes egy téma ez, az inaktív hónapok előtt nem is gondoltam volna, hogy valaha ilyenről fogok írni, de úgy alakultak a dolgok, hogy ezt a témát is kivetíthetem nektek az én szemszögömből. Mielőtt lelőném a poént, elmondom nagyjából, hogy miről szeretnék írni, aztán majd meglátjuk, hogy merre kalandozok el írás közben. Tehát a téma, amiről szeretnék írni az most saját magam, pontosabban arról, hogy mi történt így velem/ velünk amióta Coming Outoltam a tesóm és az anyum előtt. Annyit elárulok, hogy a tesómmal egyszerűen fenomenálisan alakultak a dolgok. Szó szerint, 250%-osan megjavult a kapcsolat köztem és a tesóm között. Sajnos minden jóban van valami rossz is. Az én esetében az anyumról van szó, vele &nbsp;romlott a kapcsolatom, nem mondom azt, hogy nagyon, de rosszabb lett sokkal. Hogy miért is azt majd elmondom ebben a bejegyzésben, vagy egy másikban.&nbsp;Kezdeném a rosszabbik dologgal. Azt úgy megjegyzem, hogy ha nem fényes a kedved, akkor ezt a részét ne nagyon olvasd el, mert csak ronthat a kedveden, azt meg a világért se szeretném, hogy a Mad Blogger címet nekem ítéljétek. Szóval vágjunk csak bele, hogy amióta utoljára blogoltam az anyumról, azóta hogyan alakultunk.&nbsp;

	&nbsp;

	Írtam arról, hogy új szobát fogok kapni, amit ugyebár még mindig nem mutattam meg nektek, de majd sor kerül rá, becsszó! Mondjuk ez így &nbsp;kicsit érdekes számomra, hogy a homofób üzemmód az után kapcsolódott be durván az anyumnál, amikor az új szobát megkaptam. Tehát most meginvitállak titeket egy dimenzióba, ahol Május második hete zajlik a maga bolond módján. Ekkora a tesómék már elköltöztek Galántára én pedig már a bútorokat rakosgattam a szobámba. Az első homofób megnyilvánulása az anyumnak akkor volt, amikor mentünk VOLNA bútort választani, de nem mehettünk, mert durci üzemmódba ment át és így ennyit erről. Rá kövi napon mentünk és akkor már jobb volt a kedve. Képzelhetitek, mennyire összetörtem már akkor, hogy az anyám betegnek tart, mert én máshogy tudom kifejezni valaki iránt a szeretetem.&nbsp;

	&nbsp;

	Most előbbre ugrunk az időben, egy olyan meg nem határozott &nbsp;napra, amikorra a szobám már ki volt takarítva, a bútorok bekerültek már és már be is rendeztem a szobát. Kezdett megint előjönni a feszkó, ez volt az a nap, amikor a nyugtalanság bekerült a ház légterébe, mint egy méreg, amit csak a szeretet és elfogadás tudna kiűzni. Amivel annyi baj van, hogy az első csak részben teljesül, mert "szeretlek, de...." és "nem fogadlak el". Sorry, hogy szimbolikusan írok, vagy metaforikusnak tűnne, erre rákaptam már egy ideje. Egyik este történt, hogy rám írt a tesóm és egy olyan üzenettel fogadott, amivel őszinte leszek úgy elkezdtem a szomorúságtól bőgni, hogy a nem létező isten se tudott volna leállítani. Anyumék kint voltak, úgyhogy nem voltak szemtanúi ennek, de amikor bejöttek én akkor is bőgtem, csak úgy hogy ne legyen az feltűnő. Na de, hogy mi is volt az a felzaklató üzenet, ami ezt váltotta ki. Az anyum ezen a napon elkezdett beszélgetni a melegségemről üzenetben. Az anyum egy bizonyos mértékben naiv, magába zárkózó és mindenkivel foglalkozó, csak magával nem szerű személyiség. Félreértés ne essék, szeretem őt, ezek csak a rossz tulajdonságok egyike, de mivel a blog nem róla szól, ezért próbálok, minimál szinten írni róla.&nbsp;

	&nbsp;

	Az anyum a maga naivsága miatt magával értetődőnek vette azt, hogy amilyen nézeteket ő követ, azt mindenki ugyan úgy követi, aki csak a közelében van. &nbsp;Magyarán nem tudja felfogni, sőt elfogadni a tényt, hogy ahány ember, annyi nézet. Ő azt hiszi, hogy mindenki azt gondolja, amit ő. Kitört a tesóm előtt belőle a homofóbia és a tesóm meg kiállt mellettem és ez annyira nem tetszett az anyumnak, hogy az óta nem is hozza fel a témát az anyum előtt. Az anyum elárulta a tesómnak, hogy egy jósnőt keresett fel és tanácsot kért tőle. - Amikor ezt így elmondta &nbsp;a tesóm a bőgést abbahagytam és csak füleltem, aztán amint elolvastam azt amit a jósnő írt neki, hát a úgy röhögtem, hogy annál őszintébb röhögésben messze nem volt rég részem. Tuti, hogy a körmöd rágod, hogy mi lehetett az az üzenet, és mivel az éhes kezeket nem szabad üresen hagyni, ezért megmutatom nektek, hogy a saját nézetetekkel tudjátok mérlegelni, és hogy egy századmásodpercig se higgyétek azt, hogy egy melegnek habos torta az élete. (most nem panaszkodni akarok, csak sokan hajlamosak abba a gödörbe esni, hogy azt képzelik, hogy mi lottószelvényszerűen vásároljuk a szexuális orientációnkat, és hogy nekünk a legjobb, mert buli az egész f*sszopó élet) Komolyan, aki ilyen cukormázas, little pony meséket talál ki magának, az szerintem nyugodtan megérdemli a "buzi" jelzőt. De mielőtt kitörne a 800. kommentháború, lássuk azt a fránya üzenetet, amin ma is sírok a röhögéstől. &nbsp;

	
		Szóval: ez a fiadnál csak átmeneti állapot, azért történik ez, mivel valakinek, fiunak, nagyon tetszik a fiad és vágyódik erösen utána. Mit tehetsz te ebben az esetben? A fiadat nagyon szeresd, semmiképp se haragudj rá. Ne beszélj vele erröl a témáról sokat, vagy inkább ne is. Viszont amikor alszik, beszélj hozzá gondolatban, telepatikusan, akkor szépen mond el neki, amit akarsz, h pl. könnyebb egy hetero élete, szép unokákat akarsz majd...stb. Nagyon sokat tehetsz a fiadért, a kártyáim is ezt mondják: kérd az égieket, h segitsenek a fiadnak az életébe behozni egy bombasztikus csajt, akivel szeretni fogják egymást. Ez kb. ill. max egy éven belül fog bekövetkezni. Kérd Michaelt, arkangyalt, hogy óvja meg a sötét eröktöl, a buziktól is, vigyázzon a fiatokra. - Csináljatok vele közös programokat néha, érezze a gyerek azt, h nagyon vele vagytok. Edigis bizalom volt köztetek, hiszen elmondta a dolgot. Ez a bizalom fontos, még fontosabb most, ezek után. - Gondolatban örömmel éld át, gyermeki módon azt, hogy boldogságos szerelemben van a fiad egy csin növel... nösül... gyerekei születnek...Ez a vonzás törvénye. - Gyöngyike! Ugyanolyan TEREMTÖ ERÖK vannak benned is már, mint istenben: tehát megteremted azt, amit szeretnél. A dolgok fel vannak gyorsulva a világban, ügyesen teremts. Az istennek egyszer elég ha részletesen elmondod, hogy mit szeretnél. Nem könyörögve, rimánkodva, hanem szépen mosolyogva mond el, mire vágysz a fiuval kapcsolatban. HIGGY benne, h segíteni fog. - Nagyon fontos, hogy milyen társaságba jár a gyerek, erre kicsit figyelj, itt is kérd az égiek segítségét.-
		folytatom pillanat
		Kérd Michaelt, hogy minden ártó szándéktól védelmezze az egész családot, kérd meg Jézust is, hogy ezt tegye, legyen veletek és oltalmazzon. Ha megkéred Metatron arkangyalt, h segitsen, erös intuicioid lesznek, mindig fogod tudni, hogy az adott napon mi a teendöd ezzel az üggyel kapcsolatban is. Tudod ez az ügy tulajdonképpen elö fogja hivni belöled az összes erödet és lépésröl - lépésre megerösödsz, megoldod és a családod és önmagada erös védelmezöje leszel. Te nagyon aranyos és jó ember vagy, ezért támad pl. ezzel az esettel a neg. oldal. Mert létezik!!!! Kérd meg Jézust, hogy a fejedbe ne rakhasson be hamis gondolatokat senki, csupán a pozitiv égiek, azok, akiket megkérsz, h segitsenek. Ez nagyon fontos!!!! Legelsö feladatod, h kérj magadnak nyugalmat, félelem mentesen tudj élni. NE AGGÓDJ, NE FÉLJ!!!!!! Ez borzasztó fontos, mert ezekkel megteremted azt, amit nem szeretnél. HIGGY!!!! Hidd el, h lesz van segítséged. Még egyszer mondom, h ügyesen segítesz majd a gyereknek, szerelmes lesz egy lányba. De mondom tenned kell érte. Ebben a család, ha tudnak róla, sokat fog segíteni. Mond el nekik, h kérjék az égieket ök is.
		folytatom
		Ne beszélj erröl a dologról, a fiadról senkinek sem. Nagyszülöknek, barátnöknek föleg. Minél kevesebben tudjanak róla!!!!
		A kártyák szerint legalább egy gyereke biztosan lesz a fiadnak, most még nem tudom megmondani, h mikor, ez még nem látható.
		Az idösebb pasiktól óvd, gondolatban, égi segitséggel és kivánj neki valamilyen nagyszerü hobbyt, ahol csajok vannak, szép nök.
		A szerelem angyalai azt üzenik, h a fiad és valaki közt erös mágneses vonzás van. Ennek oka az, h elözö életeiböl találkozott vkivel, aki anno nagyon fontos része volt az életének. Ez van most, ezért közölte veled a fiad, h a fiuk vonzzák. DE!!!! Mondom ez csupán egy átmeneti állapot. Viszont tenni kell érte, h változzon!!!! Elmondtam, h mit.
	
		&nbsp;


	
		Szóval így voltunk, egy banya, akinek a nézetei számomra annyira bigott, toxikus aurával rendelkeznek, hogy legszívesebben a bőrt kaparnám le az arcomról, amikor meglátom annak a nőnek a képét is egyáltalán. Tudjátok, tipikus 8 macskás öreglány, aki a kutyának se kéne, aztán beképzeli, hogy a nem tudom milyen univerzum küldte őt, hogy ő mondja, meg nekem beteg vagyok, mert én máshogy tudok szeretni. Még jó hogy egy heteró nő jobban tudja, hogy hogyan érezhet egy 16 éves meleg srác, aztán még ezek mondják, hogy elb*szott a generáció. Az a baj, hogy az előzőből fennmaradt selejt nézetek rontsák meg a mostanit részben. Aztán képzelhetitek, az anyám bedarálta és követi ezt a rizsát, sőt egyenesen készpénznek veszi azt, amit mondott neki.&nbsp;
	
		Számomra ez volt az a moment, amikor megutáltam az anyámat, aztán amikor ezzel szembesültem elhessegtem ezt a gondolatot, mert hisz ő az anyád, őt nem utálhatod, vagy mégis? - A táncstalanság mélygödrébe zuhantam bele, sőt még mai napig azzal küszködök, hogy ebből kimászhassak, de egyszerűen nem megy. Annyira nehéz szeretni és utálni valakit egyszerre, Én csak annyit szerettem volna, hogy büszkén mondhassam másoknak, hogy az anyám a példaképem, mert sokáig az volt, de ezután én már nem tudok ugyan úgy ránézni és még ő engem hibáztat, amiért ilyen vagyok vele. Ő szereti, ha figyelnek a hisztijére, szereti szenvedni látni a másikat az által, hogy ha ő rosszat mond neki. Én pedig nem szenvedtem, köszönhetően a barátoknak, akik átsegítettek ezen. Még nem tudják, de megsúgom azért nektek, hogy lézerrel lett belevésve a nevetek &nbsp;a szívembe, amit adni tudok nektek az az unconditional köszönet.&nbsp;
	
		Most összehúzom a bejegyzést, mert nagyon elengedtem magam már itt. Ahogy a hónapok teltek, úgy nőttek a homofób megnyilvánulások, szinte a szia helyett a buzi vette át a mindennapi szókincset. Aztán az olyan ember tartja magát felnőttnek, aki nem képes az indulatait se kezelni, lol. Példaképp néhány aranyköpés az anyámtól:&nbsp;
	
		
			Amint betöltöd a 18-at, mehetsz a háztól, élheted a magad beteg életét, sőt még akár 25 pasi is megb*szhat egyszerre, az se fog érdekelni.&nbsp;
		
			Láttam, hogy lájkoltad XY képét, holnaptól költözhetsz hozzá, ketten elbuzulhattok.
		
			Van már barátnőd?
		
			* Még ha a szíve is leállna, még akkor is össze akarna hozni az egyik közép sulis osztálytársammal, nekem ettől meg már f*sz kivan, mert ez már a debilség tetőfoka, ha valaki bigott módon elutasítja a tényeket. - *
		
			Engem nem érdekel, hogy te milyen nézeteket követsz, neked pszichológusnál a helyed, mert nem normális az amit csinálsz.
	
	
		Ennyi lenne srácok mára, azt hiszem ez egy jó kis esti meseként szolgálhat nektek, ti, jelenleg, vagy akár jövendőbeli szülők, csak egyet tegyetek meg, hogy ha Leszbikus, Meleg, Biszex vagy Transzsex lesz a gyereketek, akkor azt jegyezzétek meg, hogy 1. kurvára nem a ti hibátok (hiba?, nem is hiba ez kezdjük ott). 2. Ha döntés kérdése is lenne ez, nem lenne semmi beleszólásotok sem. 3. Nagyon személyiségromboló tud lenni számunkra, ha megtudjuk magunkról, hogy milyenek is vagyunk valójában, tehát ezt tartsátok szem előtt, hogy a másik mit érezhet, nem pedig azt amit ti. 4. Ha annyira te is ilyen isten, univerzum, meg lófasz tudja milyen nézetek követői vagytok, akkor ne higgyétek, azt hogy majd ti lesztek aki világrasz*ja a spanyol viaszt és majd az ő gyereke lesz az első a világon, akit meg tudott változtatni, ha eddig nem volt rá példa, megnyugtatlak, hogy ez után se lesz. 5. Lenézni valakit azért mert mást szeret egyenlő azzal, hogy nem tudod mi az a szeretet. Figyelmeteket köszönöm, panaszt kommentben és chat-en várok, folytatás a következő részben, addig is ne kíméljetek!


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[The Awakening]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1331519</link><pubDate>2016-08-24 10:42:35</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Oh My Gauze! Tudom-tudom, magyarázattal tartozom nektek, hogy mi akart lenni ez, hogy csak úgy eltűntem, mint Petőfi a ködben. Őszinte leszek az oka nagyon egyszerű. Ha visszaolvassátok az előző bejegyzéseim, akkor nagyjából össze kéne tudni rakni, hogy miken mehettem át, amióta Coming Outlam otthon. Tényleg, extra utlra komolyan sokminden történt ez alatt a pár hónap alatt, de egy dologra sajnos, csak későn jöttem rá. Nem másra, minthogy mennyire is hiányzott a blogolás és azok a chat-elések veletek az oldalon! Majd szépen, gyönyrűen összeszedem darabokban a napokban, hogy mi volt az inaktív hónapokban. Lehet számítani arra, hogy írok a nyaralásról, meleg dolgaimról és egy egyveleg szerű bejegyzésre, ahova kiöntöm majd az aktuális kedvem és a lelkemben fennmaradt, kimondatlan dolgokat. Nagyon remélem, hogy azok akik eddig követtek, visszatérnek majd ebbe a kis sarokba, hogy újra elmerülhessenek az én bejegyzéseim tömkelegében.&nbsp;

	u.i: Nagyon hálás vagyok Zsófinak, amiért felkeresett és konkrétan fájdalámát, hogy bezártam a blogot. Azt mondta, hogy csak miattam blogolt, úgyhogy ez is egy kis plusz löket volt, köki.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Livin' Shurima]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1315906</link><pubDate>2016-05-21 14:00:59</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	
	

	Eljött ennek is az ideje! Ebben a rövid kis bejegyzésben csak arról szeretnék írni, hogy miért is döntöttem az mellett, hogy megváltoztatom az oldal domain nevét. Lássuk csak, miért is változtattam meg a nevét váratlanul? Nem kell semmi rosszra gondolni, nem áll különösebb ok a dolog mögött, minthogy én már nem Simsezek. Furcsa ezt kijelenteni azok után, hogy mennyi éven át simseztem. Az oldal előző domain neve ugye a Dave's Sims volt, a dolog nagyon érett már, hogy kell a váltás, de nem volt semmi ötletem. Egyébként a váltásra Merci motivált, ahogy ő is kifejtette, hogy miért is cserélt nevet. Úgy érzem, egyáltalán nem a blogomhoz tartott az előző neve és félrevezető is volt. A &nbsp;mostani, azaz a Livin' Fantasy sokkal inkább engem tükröz. Kifejteni jó lenne, de elég összetett a dolog, úgyhogy valószínűleg erre majd máskor kerítek sort.&nbsp;

	Megjegyzem, a szobám már szinte teljesen be van rendezve, ha majd full kész lesz, akkor (ha nagyon szépen kéritek) írhatok róla, hogy hogyan is volt a tervezési fázisa. A dolgok mostanában jól alakulnak a Coming Out kapcsán, nem volt különösképpen semmi változás, a sulinak lassan vége már. A nyár már itt kopogtat az ajtón, ezért is gondoltam, hogy kell egy kis váltás a külsőn, mert az előző túl depis volt és alkalmatlan kicsit. A mostani egy Nikki inspirálta design lett. Remélem nincs harag! Imádom az ilyen letisztult, de mégis szép designeket. A League of Legends nevű játékban most bolt a Felemelkedés néven ismert event (esemény). Shurima az egyik kedvenc helyszínem (? ha így kell azt nevezni). Remélem nektek is tetszik, ha közületek esetleg van valaki aki játszik vele szintén, az nyugodtan küldje el chat-en az idézői nevét és felveszem őt, vagy akár én is elküldhetem ha úgy jobb. Ennyi lett volna mostanra, sziasztok.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Thorough Talk]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1314709</link><pubDate>2016-05-14 13:51:06</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	

	Egy hete nem jelentkeztem, hogy mi a helyzet velem. Többnyire már inkább hétvégén írom meg az élménybeszámolós bejegyzéseimet, mert akkora jobban át tudom gondolni a történeteket, és persze ha valami rossz volt, akkor nyugodtabban leírni, nem indulatokkal megtöltve. Szóval mi is a helyzet itthon. Csütörtökön rávette magát az anyum, hogy megbeszélje velem a dolgokat. Elég érdekesen ment vagy fél órán át beszéltünk, ami csak jó! Eleinte elég rosszul indult a dolog, sehol semmi sem volt, de ő már stabilan azt állította, hogy engem az "internet változtatott ilyenné". Nagyszájúságomat rendesen vissza kellett fognom, mert ha ilyet hallok rendesen vérzik a fülem tőle. Ellenérveltem szinte minden mondanivalójára, mert nem volt semmi igazságalapjuk. Sajna nincs olyan jó memóriám, hogy fel tudjam idézni az egész beszélgetést, úgyhogy csak ilyen kis darabkákat kaptok belőle. Erre a szólására, meg szinte a többire én csak azt válaszoltam, hogy "ilyennek születtem".&nbsp;

	Ő persze instabil határozottsággal azt állította, hogy nem, mert "ez beteges, nem értem mit tud egy fiú egy fiún szeretni". Válaszom: mindent, bármit. Kövi érdekes megnyilvánulása az volt, hogy "minden normális férfi nőt vesz el". Én valamilyen oknál fogva elmosolyodtam, miközben ő értetlenül nézett rám és csupán hetykén annyit válaszoltam, hogy "Figyelj anyu, a szeretet határtalan. Nincs megszabva, hogy egy férfi csak egy nő iránt érezhetne szeretetet." Ekkor megakadt a szava rendesen, mert nem tudta, hogy fűt vagy fát kéne mondania, miközben én bokrot ültettem a mondanivalómmal. Érti rajtam kívül bárki is, amiket én itt firkálok? :D Mély benyomást tehetett ez a mondtat rá szerintem, mert utána máshogy viszonyult hozzám is. Sokkal inkább rólam kérdezett, hogy mik a terveim. Kijavítottam a fejében egypár sztereotípiát is, például azt, hogy azt hitte azért mondom el, hogy meleg vagyok, mert nőnek érzem magam.&nbsp;Egy fokkal meg sikerült őt nyugtatnom.&nbsp;Azt hozta fel utána, hogy &nbsp;ez átmeneti csak, majd úgyis lesz olyan lány, aki megtetszik. Huhh, nem tudtam eldönteni, hogy ébren vagyok-e vagy sem. Reakcióm az volt, hogy "ha így lenne, akkor nem mondtam volna el, hogy meleg vagyok". &nbsp;Kérdezett arról is, hogy "akkor te majd ide fogod hozni a fiúdat". Én erre nem adtam konkrét választ, majd ő eldönti, hogy melyik részét sikerült meghallania. Azt válaszoltam neki "Ha boldognak szeretnél látni, akkor igen haza fogom hozni, ha azt szeretnéd, hogy nyomorúságos felnőttkorom legyen, akkor nem, nem hozom el."&nbsp;

	Így ezek után kicsit boldogabbnak tűnt nekem, még annyit mondott, hogy a melegek mind tele vannak fertőzéssel, rákosak, AIDS-esek. A válaszom erre az volt, hogy "egy meleg pontosan ugyan annyira lehet fertőző, mint egy heteró." Nem reagált ez után már semmit se, csak sírt, átöleltem őt és annyit mondott, hogy sajnállak és melletted leszek mindig! Utána már csak annyit mondtam; Köszönöm!
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[What's going on?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1313738</link><pubDate>2016-05-07 22:45:08</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Na igen, mi a helyzet velem mostanában? Hétfőn írtam arról, hogy Coming Outolni szeretnék a családom előtt is. Nos, hát meg is történt ez! Méghozzá szerdán. Nem volt itthon az apum, úgyhogy a tesóm és az anyum előtt zajlott le a dolog, de talán jobb is, mert nem akarok egy cunamit zúdítani a házra. Hogyan is zajlott ez le? Most megtudhatod! Kicsit nehéz lesz felidézni, meglátjuk mi lesz belőle.&nbsp;

	Hazajöttem suliból. Épp, hogy hazaértem, már jött a viharszerű időjárás. Hol dörgött, hol csak esett. Itthon volt a tesóm és az anyum, akik megbeszélték, hogy holnap (csütörtökön) mentünk volna bútorokat nézni az új szobámba. Mikor ezt megtudtam, átgondoltam még párszor, hogy tényleg ma kéne-e ezt elmondani. Aztán rápillantottam a blogon lévő (még akkor) utolsó bejegyzésre és eszembe jutott, az, hogy megígértem magamnak is és nektek is, hogy a hét vége felé arról írok, hogy Coming Out letudva. Erőt vettem, nagy levegő és odamentem hozzájuk. A konyhában voltak, a tesóm laptopja kint volt az asztalon és ott ült előtte, valamit szöszmötölt rajta, az anyum pedig csak beszélgetett vele. Mikor az ajtóban álltam már akkor ideges voltam, látták is rajtam, nem győzték kérdezni, hogy mi a baj? Én leültem és mondtam nekik, hogy valamit mondanom kell. Ekkor már a szívem &nbsp;jó hogy nem kiugrott a helyéről. (épp nutella volt az anyum kezében) Nyeltem egy nagyot és kimondtam, hogy "Én meleg vagyok". Kissé nyöszörögve, de kimondtam, utána hozzátettem, hogy "a saját nememhez vonzódom". A teáskanál a nutellás üvegben landolt az anyum részéről, a tesóm, pedig visszapillantott a laptopjára és folytatta a chat-elést. Akkora kínos csönd volt ott, hogy rögtön fogtam magam és visszajöttem a szobámba. Azt hiszed ez volt a legizgalmasabb része a bejegyzésnek? - Akkor még nem tudod mi történt ez után!

	FIGYELEM: valószínűleg holnap hajnalban már más domain néven lesz elérhető a blog. Az oldal marad, csak a domain név változik meg. Erről írok majd, a lényeg az, hogy&nbsp;livinfantasy.gportal.hu&nbsp;lesz az oldal új domain neve, ezen lesz majd elérhető!
]]></description><encoded><![CDATA[
	Szóval. Anyum egy árva szót nem szólt hozzám egész nap. Tesóm, pedig nem mert hozzám szólni nehogy baja legyen anyumnak, ezért inkább facebook-on beszéltünk. Gyakorlatilag 3 szoba van közöttünk és még így is neten kellett beszélnünk, olyan kínos csönd volt itt. Büszke vagyok magamra, örülök, hogy elmondtam nekik a dolgot, egy percig sem gondoltam azt, hogy rosszul döntöttem volna. Juj, itt jön az a rész, amikor a főhőssel rossz történik.

	Or not?! Szerencsésnek mondhatom magam, hogy támogató testvérem van. Azt hiszem írtam már arról, hogy példaértékű számomra, de most már teljesen is azzá vált. Van pár tapasztalata a melegekkel, közép sulitól egészen a mai napig vannak ilyen ismerősei. A színjátszó csoport, amiben segíteni szokott, ott is most volt egy velem egykorú tagnak a Coming Outja otthon, mondta ő. Kérdezgetett tőlem sok mindent, ezeket majd lent összegyűjtöm egybe. Lényeg a lényeg, támogatott és egy másodpercnél sem tartott neki tovább, hogy ezt elfogadja, még csak nem is akadt ki rajta. Anyummal már más a helyzet, bár neki is van meleg munkatársa (akit egyébként kedvel), de még így is ki volt akadva rendesen. Alig aludt és csak sírt-sírt.

	Csütörtök van, anyum helyzete változott annyiban, hogy már beszél velem, de szinte semmit se. Amikor hazajöttem suliból nem is szólt hozzám, én köszöntem neki, de semmi válasz. Egész nap ilyen volt, nem szólt hozzám. Pénteken már feltört a jég, elkezdett velem beszélni, persze nem meleg témáról. Abszolút nem hozta ezt fel, még ma sem. Fokozatosan, de megbékél majd - nem győzi ezt mondogatni a tesóm.Jó, hogy végre beszél velem az anyum és az is szuper, hogy támogat a tesóm. Összegyűjtöttem néhányat a kérdéseiből, a válaszokat röviden, tömören tettem ki.

	&nbsp;

	
		- Ez igaz? - igen
	
		&nbsp;
	
		- Mikor jöttél rá? - 13 évesen
	
		&nbsp;
	
		- Hogyhogy ma mondtad el, van barátod? - úgy éreztem ma kell elmondanom, és nem nincs
	
		&nbsp;
	
		- Kik tudják? - barátaim


	&nbsp;

	Volt még néhány kérdése, de az mind személyes. Végül annyit mondott, hogy nem is gondolta volna, hogy ilyen érett a gondolkodásom. Apum és a nagyszülők még hátravannak. A gyakran emlegetett nagyon jó barátom szerint (mától X lesz ennek a személynek a neve itt és kész!) és szerintem is nem fogja felkapni ezen a vizet, mert nem olyannak ismerem őt. Reméljük ez így is lesz. Konkrétan nincs semmi tervem, hogy most mi legyen, csak úgy élvezem a tudatot, hogy SIKERÜLT! Hozzáteszem, ez idő alatt egy percig sem éreztem szégyent, csak büszke vagyok magamra, hogy sikerült. Nagy köszönet jár ezért Lady Gagának is! Ha visszatekintek arra, hogy honnan indultam és hová jutottam, akkor arra lehet következtetni, hogy minden másodpercben kisegített a zenéjével. Nem sokkal az után jöttem rá, hogy meleg vagyok, hogy elkezdtem őt hallgatni, ő fogadtatta el velem saját magamat és ő adott erőt akkor, amikor azt sem tudtam eldönteni, normális-e az, hogy én meleg vagyok. Erőt adott és megtanította azt, hogy hogyan legyek büszke magamra, mert nem szégyen ez. Ma már csak boldogan gondolok vissza azokra a rossz időkre. Köszönöm Gaga!

	Sok sikert kívánok a hozzám hasonlóknak is, hogy fel tudják vállalni önmagukat és el is tudják fogadni a környezetében. Az oldal látogatottsága már 4500 felett van, amit nagyon-nagyon szépen köszönök nektek! A héten készül majd rólam egy mega-bejegyzés, amiben tényeket írok magamról. Pontosabban, mit szeretek, mit nem, idegesítő szokásaim és miegymás. Addig is sziasztok.

	FIGYELEM: valószínűleg holnap hajnalban már más domain néven lesz elérhető a blog. Az oldal marad, csak a domain név változik meg. Erről írok majd, a lényeg az, hogy&nbsp;livinfantasy.gportal.hu&nbsp;lesz az oldal új domain neve, ezen lesz majd elérhető!
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Something as motivation]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1312793</link><pubDate>2016-05-02 16:52:42</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Helló. Volt egy nem tervezett kimaradásom, amit most be szeretnék pótolni egy kicsit más bejegyzéssel. Szokásom visszaolvasni néha &nbsp;az előző bejegyzéseimet. Főleg akkor írok bejegyzést, amikor kedvem van hozzá, mostanában elég kedvelten voltam és még az is vagyok. Szerencsére azért van minek is örülni. Vágjunk is bele!

	Az, ami (pontosabban aki) képes bármilyen rossz hangulatomat feljavítani, az a barátom, akinek pár hete Coming Outoltam. Nagyon jó érzés, hogy elfogad és nincs ezzel semmi baja sem! Főleg az tetszik, hogy végre előtte is önmagam lehetek, hogy nyugodtan kimondhatom azt, hogy "hű de jó pasi az ott". Neki nem volt eddig még meleg barátja, ezért még neki is új a dolog, de ő nyílt a téma felé. Szeret kérdezősködni, hogy ez meg az, hogyan működik nálam, én pedig örömmel válaszolok neki. Wááh, leírhatatlanul jó érzés, főleg, hogy most már ő is kimondja előttem nyugodtan azt, ha tetszik neki valamelyik fiú, vagy csak szimplán bejön. Úgy érzem a nem létező három kívánságomból egy már teljesült is, hogy legyen egy olyan barátom, mint ő. Érdekessége a dolognak az, hogy már 10 éve egy osztályba járunk, gyakorlatilag az, amire mindig is szükségem volt, ott hevert előttem, csak nem tudatosult bennem.&nbsp;

	Az utóbbi bejegyzéseim főleg negatív jellegűek, amin remélem hamarosan is tudok változtatni, mert nem szeretek kedvetlen lenni, elvonja mindenről a figyelmemet és frusztráló is. Az ok, amiért mostanában elég kedvetlen vagyok az az, hogy szeretnék a szüleim előtt is Coming Outolni, hogy aztán már nyíltan is vállalhassam a melegségemet. A fent említett drága jó barátom segít ebben is szerencsére. Ha tud valamiben, akkor ad tanácsot is és együtt érez velem. Valamiért, gőzöm sincs miért de úgy érzem, hogy úgy kéne ezt az egészet lebonyolítani, amíg a tesóm is itthon van. Nagyjából 1 hét múlva már költözik is el, ezért az idő szó szerint sürget. (Remélem holnap, vagy szerdán már arról írok, hogy megcsináltam. Bár így lenne!) A reakciótól nem félek, mert nem buták a szüleim, csak kicsit informálatlanok. (létezik ilyen szó?) A családunk vallásos a nagyszülők ágáig, utánuk már senki sem vallásos (Szerencsére. Esti mese a tévében is van.). Az, ami megmaradt az a konzervativizmus, de ez is valahogy kezd elgyengülni. A szüleim valahogy 50%-ig konzervatívak és 50%-ig liberálisak.&nbsp;Viszonylag nem állok rosszul szerintem, de az tart vissza a Coming Outolástól, hogy azt hiszik melegnek lenni döntés kérdése és olyan emberekről van szó, akiknek nincs sikerük a nőknél. - hát hogyne :D

	Hiszem azt, hogy pozitív példát tudok nekik mutatni a melegekről, hogy meg tudom nekik tanítani az elfogadás örömét és azt, hogy a szeretet határtalan. Lady Gaga szavaival élek: " A different lover is not a sin! ". Ez a bejegyzés voltaképpen sokkal inkább &nbsp;magamnak íródott ahhoz, hogy ha azt hinném nem fog jól menni, akkor eszembe jutassa, hogy igen is jól fog menni. Nehéz lesz, de meg kell tenni, mert én egy hónapnál többet nem bírok ki a tudatban, hogy abban a házban sem lehetek önmagam, amiben cirka 14 éve élek. It's time for a change. Kívánjatok nekem szerencsét, hogy a napokban arról írhassak, hogy milyen is önmagadnak lenni a családod előtt! Addig is sziasztok.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Today's just a stranger; tomorrow is my best friend ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1311852</link><pubDate>2016-04-25 22:00:09</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	

	Feszegetem a határokat, vagy csak én vagyok a hülye szokás szerint? - alapból mást hibáztatunk (így működik az ember),&nbsp;ezért is én vagyok természetesen a hülye a másik, pedig a megtestesült tökély. Kezdek eltérni attól, amiről írni akarok, de még el se kezdtem. Szóval, most arról fogok írni, hogy hogyan is vagyok én az online ismerkedéssel, illetve az egynapos barátokkal. Az ismerkedés alatt most csak barátságra gondolok. Van, aki álszentnek tart, van, aki hülyének, vagy aki isten tudja minek. De milyen alapon egyébként? Azért, mert én erősen filtrálom azt, hogy ki az, akiben tényleg megbízok, már rögtön álszentségre utal? Azért na..., attól, hogy nem vagy mindenki kedvcsináló manója, hogy nem akarok mindenki kedvére tenni, még nem leszek álszent. Főleg nem bunkó.&nbsp;

	Persze, engem aztán nagyon nem érdekel, hogy ki mit gondol rólam, én eléldegélek a kis szűk baráti körömmel a magam kis világában, aztán mindenki, akinek nem tetszik ez, az elmehet melegebb éghajlatra. Szeretem kiismerni az embereket, és már sikerült végre leszoknom arról, hogy előítéletes legyek, vagy rögtönzött véleményt mondjak olyanról, akit nem is ismerek. Bár azért még az első (rossz) benyomás miatt még előjönnek néha ezek az előítéletes dolgaim, de aki nem szimpatikus alapból, azt szerintem nem is kell erőltetni magunkra. Fölösleges. Nem akarok nyávogni, de azért van néhány tapasztalatom a kihasználásból és az álszenteskedésből is. Ezek után is muszáj volt lépni, hogy erősebben kell megválogatni, hogy kivel akarok barátkozni továbbra is.&nbsp;

	Tehát, találkozok valakivel, aki semleges első benyomásra, ő kedves, akkor én is. Ezzel megnyerem nála a normális jelzőt, utána, pedig ha van valami, ami nekem nem ül benne, akkor megpróbálom elnézni, ha pedig már nagyon sok van ebből, akkor hagyjon a fenébe azt. Utána meg már álszenté válok a szemében. - oké.

	Ez az interneten is így van velem, szinte mindenkivel azt csinálom, hogy eleinte annyit írok, hogy semmi sem állít meg, aztán meg már puff. Elmegy az egésztől a kedvem. Én hibám lenne az, hogy nem akarok képzeltbeli barátokat? Én hibám lenne, hogy szeretek élőben ismerkedni, nem pedig neten? - of course, csoda lenne, ha valami nem az én hibám lenne.&nbsp;

	

	Egy kis guide hozzám; ha sokat írok veled, akkor az arra utalhat, hogy szimpatikusnak tartalak, akivel szívesen barátkoznék a valóságban. Ha már elmegy a kedvem az írástól veled, az azért van, mert nem akarok úgy irkodni valakivel, hogy valójában az a személy egy idegen, ahogy van. Felőlem elmondhatja még azt is, hogy mi a rák betegsége meg minden ilyen szir-szarja van, nem érdekel egyszerűen. Költői kérdés: én hibám az, hogy olyan embert nevezek barátnak, akinek láthatom élőben is a rekcióját, akivel jóízűen lehet élőben is nevetni, vagy akivel közösen lehet élőben utálni valakit? Persze, jöhet az ellenérv, hogy attól még lehet irkodni, nem törik le a kezem. Jogos, de nem akarok idegenekkel hosszútávonn beszélni. Bevallom nektek, van olyan ismerősöm facebook-on, akinek coming outoltam, kedves, barátságos, imádom őt. Szívesen megismerném élőben is, de így is egy idegennek tartom, mert az is. Az internet és a valóság 2 dolog. Az élet és a mikrohullámmal terjedő információ nem egyenlő! Azért azt légy szíves tartsd már tiszteletben, hogy az interneten nem lehet barátságot építeni. Az nem barátság, ahol csak a pozitív dolgokat mutatod magadról. Mindig meg kell nézni az érme másik oldalát is, és ha azt is képes vagy elnézni, akkor vagy barátja az illetőnek, otherwise semmiképpen sem.&nbsp;

	

	Keszekusza lett a bejegyzés, azért remélem valamit meg tudtál érteni belőle. Érdekes kis emberke vagyok, úgy, mint a többi, aki nem akar más lenni. Tetszik? Nem tetszik? Nekem aztán annyira mindegy, hogy azt elképzelni sem tudod. Talán gáznak tűnik, de most merem csak állítani azt, hogy találtam egy igaz barátot. Azt, akinek pár hete coming outoltam. Nem szégyen az ha igaz barátból kevés van, vagy ha nincs is. Olyan embert, aki támogat a legrosszabbkor is, nehéz találni, de megéri keresni. Inkább a minőség, mint a mennyiség, nem? Mégis milyen ember az, aki látványosan jóban van mindenkivel? Az ilyen társasági pillangók személyisége is sokrétű és egyáltalán nem igaz, az biztos. Nem lehet mindenkinek megelelni, de akinek ez megy, az valamit nagyon rosszul csinál. Nekem a minőség számít, nem a mennyiség. - bocsánat. Én is azt hittem, hogy nem fog ennyire támogatni, de támogat és csak is ez számít! Miatta is válogatom meg alaposan, hogy kivel barátkozom igazán, nem vagyok elutasító, nyitott vagyok, de ha azt mondom nem, akkor a nem azt jelenti, hogy igen. Örülnék, ha ezt egyesek tiszteletben is tudnák tartani, én ilyen vagyok, ha nem tetszik, akkor ne fogadd el, ennyi! Én nem fogok utánad rohangálni, csak te rohangálsz utánam, amivel nem érsz el semmit sem. A bejegyzés nem hozzád szól Devin nyugi. Jó fej vagy, de még gyerekes vagy néhol és ezt nem bírom. Majd ez javulni fog nyugi, én még rosszabb voltam ennél, elhiheted.

	

	Azt sajnálom, hogy Zsuzsut nem ismerem a valóságban is, mert őt nagyon bírom, de neten képtelen vagyok vele beszélni, egyszerűen nem megy és semmi kedvem nincs már nagyon. Olyan szinten vagyok vele, hogy már megvan a pozitív benyomás, már csak meg kéne ismerni közelebbről is. Minap is kellett neki segítség valami kulcstartós kamera megtalálásához, &nbsp;szívesen segítettem neki, pedig nem kellett volna, mert nem kötelező. Valamiért nem értem még meg magamat sem, hogy miért van ez a "nincs kedvem állandóan valakivel irkálni" dolgom, egy lexikon is kevés lenne, hogy megértsem magamat. Hétköznapokon eléggé elfoglalt vagyok, aztán örülök, ha leülhetek blogolni, Gagát hallgatni, vagy játszani. Aztán meglátom, hogy harmincmilliárd olvasatlan üzenet. &nbsp;- NO jólvan&nbsp;Nem szeretek kiszolgáltatott lenni és azzal, ha állandóan minden faszsággal felkeresnek, vagy a puszta semmiről akarnak velem beszélni, akkor legszívesebben elrepülnék. Azt se nagyon csípem, ha másoktól kell függenem, mert annak katasztrofális a végeredménye.

	Ettől előjön a "faszkivan" effektus, nem vagyok társaságfüggő, se antiszociális, de azért azt se szeretem, ha mindenki neten engem talál meg. Inkább elbeszélgetek élőben valakivel, minthsemhogy irkodjak a nagy büdös semmiről órákon át. Vannak akiknek bejön az, ha órákon át idegenekkel irkodhatnak, de nekem ez nem jön be. Bocsi a semmiért. Persze azért akikkel alapból baráti kapcsolatban vagyok, azokkal szívesen irkodok akár órákon át is, mert ismerem, ezért tudom, hogy mire hogyan kéne reagálnia és persze nem is idegen számomra. Meg persze azért az, ha olyanok keresnek, akik egyébként szart nem tudnak rólam, csak azt hiszik, mert írtak velem néhány sort, kiszolgáltatottnak érzem magam tőlük. Nem azért akarok valakivel irkodni órákon át, mert neki erre van kedve, hanem mert mindkettőnk azt akarja. Dinamikus egy hangulatom van ebben a témában, lehet egy hónapban egyetlen egy napon van csak kedvem írni valakivel, de ez már a világ vége? Azért kicsit tanuljunk meg elszakadni az internettől és barátkozzunk a valóságban is! Ez a bejegyzés nem neked szól szól, bármennyire is azt hiszed, hogy neked szól, nem! :D Ez egy bizonyos személynek szól, aki régebben kihasznált és ezt az orrom alá dörgöli még most is.&nbsp;

	

	Köszi, hogy elolvastad, ha találtál benne valami értelmeset számodra, annak csak örülök. Kissé nehéz kiigazodni a keszekusza írásomon. &nbsp;Remélem, zsuzsut megtudom egyszer &nbsp;majd ismerni közelebbről is, mert nagyon jó fej, bizonyos mértékig meglátom magamat az ő írásaiban is, csak hát ez a netes beszélgetés kikészít, hogy olyannal beszélek, akit kedvelek, de semmit sem tudok róla, ezért úgymond félve kell neki írnom, hogy mire mit reagál és ez frusztráló.

	Addig is támogatom zsuzsut a versenyén, amin most vesz rész és pár fránya szavazat szól közbe neki ahhoz, hogy nyerjen. Megdobnátok őt néhány vokssal? :) Katt a képre és úgy szavazz! Köszönet! :3&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[So I must not do hysteria, got it!]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1310987</link><pubDate>2016-04-19 21:07:52</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	A sok dolgot leszámítva, most konkrétan azt nem értem, hogy miért pont &nbsp;nekem kell tip-top formát adnom másoknak, míg mások fele annyira jól sem viszonyulnak hozzám? Felmerül bennem állandóan a kérdés, hogy velem van csak a baj? Túl jó, vagy túl rossz vagyok másokhoz?

	

	Ez ilyen önfényezős kis poszt. Sok minden elmondható rólam, többek között az is, hogy talán túl kedves vagyok olyanokhoz, akik ezt semmibe veszik. Mindig is így volt ez, kihasználható személyiség vagyok, amin nagyon jó lenne végre változtatni. Nagyon szarul csinálom azt, amikor valakire haragudnom kéne, sajna nekem az 1 napnál tovább egyszerűen nem megy. Nem szeretek haragtartó lenni, abból úgy is csak én jövök ki szarul. A bejegyzés egy konkrét személyhez íródott, aki remélem, magára ismer, mert ezt én nem bírom már így tovább.&nbsp;

	Egyrészt jó az, hogy nem vagyok haragtartó, másrészt viszont rossz, mert belefáradtam abba, hogy én koslatok az emberek után, mint valami bűnbak, holott feleannyit ártottam nekik, mint ők nekem. Kihasználhatóság lvl. Syntax Error.&nbsp;

	Most hétvégén volt egy rossz húzásom 2 barátom között. Az akihez a bejegyzés szól legyen most X és a másik barát legyen Y. X az akit ha jellemeznem kéne, akkor néznék mint borjú az új kapura, mert egyszerűen lehetetlen véleményt mondani arról a bizonyos valakiről. Hogy miért is? Állítólag most szerelmes Y-ba és ezért dinamikus a hangulata. Tudjátok, egyszer bunkó paraszt, másszor meg tök normális. Seriously, ez szerelem? Nem éreztem még ilyet, ezért még csak tapasztalatból sem tudok beszélni, de ha valakinek teljesen átáll a gondolkodása gyerekessé, az már azt jelenti, hogy szerelmes? Mindegy is, engem aztán hidegen hagy a heterók kis szerelme, az amiről én itt beszélni szeretnék az az, hogy miért kell, hogy másokon csattanjon az ostor, ha X úgy dönt, hogy neki most balfasz percei vannak? És miért pont én vagyok az a, akitől a legtöbb pozitivitást és támogatást várja el a szerelmét illetően. Nekem top formát kell adnom, ő pedig egy faszkalap, úgy ahogy van.&nbsp;

	

	Ti milyen jelzőkkel illetnének ilyen "havert"? Ez az X személy az aki sokat segített pár hónapja, hogy ténylegesen is elfogadjam magamat, ezért is tartottam barátnak, mert ezt nem mindenki tenné meg szerintem. De akkor is, miért van az, hogy valakinek nem sikerül valakinél valami és akkor a többieken vezeti le a fölös energiát? Persze erre könnyű azt mondani, hogy az ilyen emberek nem barátok, &nbsp;sőt már nagyon az a benyomásom róla, hogy csak kihasznál, hogy esetleg általam közelebb kerülhessen Y-hoz. Simply I don't know, hogy minek is kéne tartanom őt, egyszer normális, egyszer nem. Elég gyerekes és éretlen viselkedés ez. Tehát ez lenne az én bajom, most következik egy kis fordulat a bejegyzésben.&nbsp;

	So.&nbsp;Volt egy kis klikkesedés hétvégén, miattam. Egy régebbi beszélgetésemről (X-el) beszéltem Y-nak. Alapból már az nem oké, hogy én olyat mondtam el neki, ami csak rám és X-re tartozik, de akkor is. Ez már több &nbsp;a soknál még nekem is. Csak darálom itt &nbsp;a sorokat, de még meg se neveztem, hogy mi a bajom. A bajom az, hogy rohadtul dinamikus a kedve, egyszer fent egyszer lent, ha lent akkor én iszom meg a levét. - of course. Nem tudom eldönteni, hogy egy homofób, bunkó paraszt, vagy pedig egy haverral beszélek-e? Az meg már nagyon az idegrendszeremen táncol, hogy reflexszerűen lebuziz mindenki előtt. Nem vagyok az a kis sértődékenyke, főleg mert megyek a fejem után. De azért az már feltűnő, ha egy nap akár 10x is lebuziz mindenki előtt. Ami pedig még kiakasztóbb, hogy az óta buziz engem, amióta coming outoltam neki. Ő állítja, hogy elfogadja ezt, ez azért látszik is rajta, de azért ezt a k#@&amp;a buzi szót már kicsit vissza lehetne fogni. Főleg mert még azok sem buziztak le 9 év alatt annyiszor, akik utálnak, mint ő! Bocsánatot kérek azért, amiért olyanról beszéltem Y-nak, amiről talán nem kelett volna, de szerintem teljesen elnézhető ez a hiba tőlem, mert összehasonlíthatatlan szinten vannak az ő szarságai az &nbsp;én hibámmal, még jó, hogy ő van megsértődve.

	Ez azért durva, nem? :)) Hogy egy "haver" buziz téged naponta és úgy szólogat be neked, mintha egy szarosrongy lennél csak. Bezzeg, akik utáltak anno, azok nem szekáltak ennyit. Ez mi? Mi a büdös franc akar lenni? Öt teljes percenként változik a hangulata és a határozatlanságától bűzlik körülötte a levegő.&nbsp;

	

	
		Én megmondom mi lesz itt; ez nem játszótér, vagy drasztikusan lecsökkenti ezt a buzizgatási szokását és belátja, hogy ő is csinált nekem néhány szarságot. Pláne még az is rátesz három lapáttal a dologra, hogy most Ő van, megsértődve kérem szépen. Ez meg már mi a faszom? Még egy olyan van megsértődve rám, akit gyakorlatilag kihasznált, buziz és visszapofáz, nekem mintha valami hülyegyerek lennék. Aztán még ő darálgatja, hogy haver így meg haver úgy és úgy beszél velem, minta semmi rossz sem történt volna közöttünk. Plusz még, hogy megírta neten, hogy sose leszek igaz barátja, merthogy voltak a múltban dolgaim, vagy mi. Még szerencse, hogy egyet sem nevezett meg, mert még netalántán bocsánatot tudnék kérni értük, vagy próbálni jóvátenni. - Mégiscsak jobb baszni másnak az agyát olyannal, ami lehet nem is igaz, nem?&nbsp;
	
		Szentül, töretlenül játssza a DramaQueen-t, megy, mint valami primadonna, mintha én hibám lenne minden. Ő nem képes belátni a hibáit, még csak bocsánatot se kért, semmi! Igazán le kéne ülnöm magammal és elbeszélgetni egy kicsikét, hogy álljak már le a #&amp;@-ba azzal, hogy olyan emberek után járkálok, akik sose lesznek igaz barátok. Kérlek titeket, hogy ne kövessétek a példámat. Jó dolog nagylelkűnek lenni és nem haragtartónak lenni, de ennek meg is van a gyönyörű hátránya. Lesz még jó pár ilyen &nbsp;eset majd a jövőben velem, ezt már én tudom előre. Vele viszont végeztem, bármennyire is rohadt nagy a tűrőképességem, bármennyire is el tudom nézni mások hibáit, bármennyire is segítőkész vagyok, még is van egy határ, aminél elpattan a húr. Nekem könnyű továbblépni, neki viszont nem, ő állandóan hozzámszól, mintha semmi se történt volna. Szeme fénye nem rebben a bűntudattól. Pofátlansága kib@ssza mindenkinek a szemét, de még azért is szólogat hozzám gond nélkül, ha ott van Y. Nem akarja magára vonni a figyelmet, engem akar rossznak beállítani, amivel maga alatt ássa fel a talajt.&nbsp;
	
		Szemrebbenés nélkül a szemébe mondani valakinek, hogy úgy lebasznék neked egyet! No comment, hogy még ezek után van bőr a képén valakinek azt mondogatnia, hogy "haver". Elmehetsz olyan messzire tőlem, amennyire csak lehet. Mélységesen is hálás vagyok azért, hogy segítettél elfogadtatni magammal azt, hogy meleg vagyok. De nem akarok olyan barátot, aki képes lenne akár megütni is, vagy olyanokat mondani, amiket fent is leírtam. Önmérgezés lenne ilyenekkel egyáltalán még csak barátkozni is. Ezt a híres kis barátságot én itt és most be is fejeztem, teljesen elegem van a határozatlanságodból, a gyerekes viselkedésedből (no persze én is gyerekes vagyok azért, csak nem ennyire) és abból, hogy minden veled történő szarságnak én iszom a levét. Ha ezt egyáltalán elolvastad, akkor peace. Hjajj, még csak ezek után jönnek az ellenérvelések majd, hogy ezt mind csak én találom ki, én vagyok a hülye ő, meg az ártatlan kisgyerek.&nbsp;
	
		
	
		I've got news bitch; egyáltalán nem érdekel ennek a következménye, számomra egyáltalán nem vagy már egy ideje barát. Legalább most már tudom, hogy ki az akihez tényleg megéri lojálisnak lenni, ez pedig Y személyében nyilvánul meg. At least segítettél megtalálni erre a kérdésre a választ, sőt még, hogy most már el sem kell mondanom neked azokat, amiket visszahallani rólad, amint kibeszélnek. Érdekes dolgok mennek körülötted, csak te még nem ébredtél fel, majd felfogsz, de akkor már késő lesz. Ha most nem becsülöd meg azokat, akik segítenek ha kell, akkor elhihteted, hogy nem lesz egyetlen igaz barátod se majd később, ami már nem az én dolgom, de én szóltam. Kicsit megkéne húzni magad, nehogy utóbb kicsússzon minden a kezed alól, mert akkor már nem lesz aki megissza majd a levét ennek, merthát ugyebár rajtam kívül nincs senki akit érdektek volna a gondjaid.&nbsp;


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[After a hurricane comes a rainbow]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1310079</link><pubDate>2016-04-14 17:10:27</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Hűha. A blog chatjén kívül nem nagyon adtam a napokban magamról életjelet. Zsuzsut is elhanyagoltam kicsit, de a héten nagyon sok feszültség volt rajtam, amit ma sikerült levezetnem, &nbsp;ugyanis ma sikeresen Coming Outoltam a barátom előtt! Egy kis beszámolót írok arról, hogy hogyan telt el eddig ez a hét.&nbsp;

	Múlt héten hétvégén lerendeztem egy szép kis hisztériát a messengeres beszélgetés közben. Nem jellemző rám az, hogy hisztizzek, ezt már kinőttem, de ez a mostani most kicsit máshogy alakult. Erről már írtam egy korábbi bejegyzésben, hogy mi volt az, amitől besokalltam, sajnos a barátaim itták meg ennek a levét, amit bánok is. Aki ismer, az tudja, hogy nem az a típus vagyok, aki szeret a saját gondjairól beszélni mással. Ezeket inkább kiírom itt a blogon magamból. Főleg mások szívbajait szeretem hallgatni, sőt ha még tudok tanácsot is adni, az még jobb érzés számomra. Aki netán nem olvasta el, hogy mi volt, az ami még nekem is sok volt, az elolvashatja itt:&nbsp;katt

	Szerencsére egy olyan kedves barátomról van szó, akivel nyugodtan meg tudtam beszélni ezt a kis kirohanásomat. Megkérdezte, hogy miért volt ez? Annyit mondtam neki, hogy egy komoly témáról akarok vele beszélni, mert hogy erre készülök egy ideje. Meg volt lepve, mert mi elmondunk egymásnak mindent. Megbeszéltük, hogy amint lesz alkalmunk négyszemközt beszélni, akkor elmondom neki a dolgot. A megbeszélt nap mára esett. Ma volt alkalmunk négyszemközt&nbsp;beszélni, így elmondtam neki, hogy meleg vagyok.&nbsp;

	Már több embernek is Coming Outoltam (eddig 6 embernek mondtam el), de azért a közeli barát az közeli barát. Természetesen bennem volt a következményektől való félelem. Elárulom.... teljesen alaptalan volt! Eleinte azt hittem, hogy a több előbújás ellenére félni fogok meg ilyenek, de szerencsére semmi ilyen nem volt. A beszélgetés így zajlott le:

	
		Én: Figyelj, van valami, amit el kell mondanom. Csak, hogy tisztázzuk, remélem nem fog semmi sem változni azután ha elmondom és nem fogsz kiakadni rajta.&nbsp;
	
		Ő: Oké.
	
		Én: Meleg vagyok!
	
		Ő: [csodálkozva] komolyan? Majd elmosolyodott.
	
		Én: Igen, nem zavar?
	
		Ő: Dehogy, hát hol zavarna, nincs ebben semmi.


	

	Leírhatatlanul boldog vagyok, hogy ilyen jól ment ez az egész. Nem volt semmi "meg kell emésztenem", meg ilyenek. Exactly ugyan úgy viselkedett, mintha nem is mondtam volna neki semmit. Csak nevettünk ezen. Nagyon jól esett a közös nevetés, levette a stressz felesleget a nyakamról. Ha esetleg van nektek is meleg barátotok, vagy olyan személy a közelben, akiről sejtitek, hogy az és elő szeretne bújni, akkor azt tanácsolom, hogy sose sürgessétek őt, illetve ha már előbújt, akkor csak egy baráti mosollyal fogadjátok ezt. Nagyon sokat tud segíteni az egy ilyen helyzetben lévő személynek. Neked csak egy mosoly, neki pedig a csillagos eget is jelentheti. Boldogan kipipálhatom a Coming Outot a másik barátom előtt is! Már csak a család és további két barátom maradt hátra, aztán már nyíltan is fogom ezt vállalni. Csodálom még magamat is, hogy nem félek, mondjuk az mindig is bennem volt, hogy megyek a fejem után, sosem álltam be a sorba, hogy mások után szaladgáljak.&nbsp;Egyébként is, amiken már általánosban átmentem, ennél már úgysem lehet rosszabb a helyzetem, nemde? Vannak olyanok, akiket ez abszolút nem zavar és csak is ez számít! Arról van szó egyébként, hogy régen&nbsp;én voltam az a kis hülyegyerek, akivel a kutya nem akarna szóba állni, meg kb. mindenért csak úgy buziztak, voltak, akik kiálltak mellettem, voltak, akik nem. Szinte már fel vagyok erre úgymond készülve is, az már nem oszt/szoroz, hogy azért csesztetnek-e, mert a faszt szereted, vagy, mert nem állsz be a sorba és követed az okosabbik réteget. Még szerencse, hogy mások kritizálása sosem érdekelt, csak a véleményre adok, de arra is csak akkor, ha normális keretek között van megfogalmazva. Ennyit szerettem volna. Csak bíztatni tudom a hozzám hasonlókat, hogy bátran vállalja másságát olyanok előtt, akikkel régóta barátok. Az igaz barát elfogad olyannak, amilyen vagy, ettől végképp nem kell félni!
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[How Sweet]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1309295</link><pubDate>2016-04-10 17:32:05</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Hello. Olyan fél órával ez előtt néztem fel a G-Portál Históriára és láttam, hogy kint vannak az eredmények. Én is neveztem, viszont nem sikerült nyerni. Egy elég egyszerű kis sablont készítettem, amit élőben meg is lehet tekinteni itt: css2016. A részvételért azonban jár 50 kredit. Izgatottam fel is mentem a G-mailre, hogy megnézzem, megjött-e már a kredit. Még nem jött meg, valószínűleg majd a holnapi nap folyamán küldik szét őket. Anyway, a nagy e-mail halmazban megláttam Gina nevű felhasználótól jött e-mailt.&nbsp;

	Kíváncsian meg is nyitottam, és egy sweet kis üzenetke volt benne. Amúgy az e-mail maga egy üzenet, de hagyjuk inkább ezt. Az üzenetet alább elolvasható:

	
		Szia! Régóta nézegetem már a blogodat és nagyon szép a kinézete. Jelenleg most fogok belekezdeni én is egy blogba, de nem merek belevágni mert nem értek nagyon hozzá. Honnan tanultál meg ilyen szép designt készíteni? Szeretnék én is kicsit fejlődni, esetleg ha tudnál valami tutorialt vagy személyes tapasztalatot hozzá nagyon megköszönném :))
	
		előre is köszi :))


	Mielőtt még bármit is mondanék, köszi a dicséretet, de azért nekem is van még mit tanulni! Bármennyire is hihetetlennek tűnik az első oldalam egy Weebly-s oldal volt, simses rajongói oldal. A Weebly nem igazán arra fókuszál, hogy minél egyedibb legyen a design. Sokkal inkább a tartalomban vált hasznomra. Nem kelett a design-nel foglalkoznom, ezért kényelmesen 100%-ig azon volt a figyelmem, hogy a tartalom minél több legyen. Azt nem mondanám, hogy itt tanultam meg normálisan írni egy weboldalra. Csak lekötött az, hogy a tartalommal foglalkoztam. Egy, minek is nevezzem barát/ netes ismerős (?) létrehozott egy Luna Sims néven futó weboldalt itt G-Portálon. Egy nagyon egyszerű külsővel rendelkezett az oldala, de akkor is jó volt nézegetni. Maga az egész légkör itt G-Portálon nagyon tetszett már akkor is. Olyan meghitt volt ez a hely és még az is! Merem állítani, hogy Merci oldala nélkül (aki most a youknownothing.gp-t vezeti) nem lett volna igazi motivációm arra, hogy megtanuljam CSS-sel alakítgatni az oldalt. Elkezdtem napi szinten látogatni a portálépítéssel foglalkozó magyar oldalakat. Eleinte Linda, Brielle és Bogee oldala volt az, akik sokat segítettek.&nbsp;

	Nem úgy kell elképzelni, hogy egy szép napon leültem és elkezdtem ezt "tanulni". Én egyenesen a mély vízbe ugrottam bele. Eleinte golyóztak a szemeim, amikor ránéztem egy CSS kódra, mert azzal a hittel éltem, hogy "ó ugyan, ez az izé túl szép ahhoz, hogy én egyáltalán bele is olvassak". A kezdet macerás volt, de az angol nyelv iránti érdeklődésem miatt, csak azért is beleolvastam a kódba. Azt vettem észre, hogy bár úgyahogy, de értem. Lényegében ez egy angol szöveg, aminek vannak szabályai. It sounds ridiculous.

	Az idő telt múlt, sorban hoztam létre Photo Shopban a nevetségesebbnél nevetségesebb külsőket. Hogy miért is nem álltam le ezzel annak ellenére, hogy szinte semmi hasznom nem volt belőle? - motivation! A motiváció a kulcs. Megtetszett ez az egész weboldalfejlesztés és grafikázás. Ma már hobbi számomra, de szeretném ezt csinálni majd a jövőben is, mint foglalkozás. Még pontosan nem tudom, hogy melyik része vonzz jobban, maga a kódolós része, vagy a grafika. Szerencsére még van időm, hogy eldöntsem.&nbsp;

	

	Én azt mondom, hogy csináld! Ha érdekel, próbáld csak ki. Bajod úgy sem lesz belőle. Viszont letörnöd sem kell akkor, ha&nbsp;netán nem sikerül az, amit szeretnél. A motiváció a lényege, amíg az megvan, addig jó. A kezdetek miatt nem kell stresszelni, eleinte én örültem, mint majom a farkának, ha tudtam egy téglalapot készíteni a Photo Shopban. Most meg? Egy komplett G-Portálos design-t tudok készíteni, ami neked tetszik. Ez az egyik legjobb benne, amikor a pozitív visszajelzésekkel elhalmoznak. Belegondolva, lehet ma nem is tudnám, hogy mit akarok majd csinálni a jövőben, ha nincs akkor Merci oldala. Nem akarom elvenni a kedved a dologtól, de azért azt tudni kell, hogy nem mindenkinek van tehetsége ehhez. Semmi gond, mindenki másban jó! Remélem választ tudtam adni a kérdésedre. Végszóul, pedig itt van néhány hasznos oldal: 1 2 3&nbsp;4&nbsp;&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Unravel + Tumblr + Spring]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1309027</link><pubDate>2016-04-09 13:50:11</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Hello Spring. Úgy gondolom, hogy ráfért valami tavasziasabb kinézet a blogra, mert az előző túl komoly volt. Mostanában nagyon rákattantam a Tumblrök látogatására, ezért is lett most ilyen Tumblr feeling-je az oldalnak. Az Unravel-ben szereplő Yarny azért van az oldalon, mert maga a játék inspirálta a kinézetet. Oirignen egy ideje már ingyenes az első pálya. Letöltöttem, kipróbáltam, tegnap pedig meg is vettem. Nem lehet megunni azt a játékot, gondolkodtató és érdekes is. Yarny is persze nagyon aranyos, nem? Jöhet hideg-meleg, kinek hogy tetszik ez a külső?

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[You don't know how I feel]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1308889</link><pubDate>2016-04-08 17:52:33</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Általában az, ha azt hallom, hogy a rokonaim, vagy esetleg ismerősök lebuziznak valakit, nem veszem magamra. A mai eset egy kicsit már sok volt nekem is. Nem szeretem, ha a melegeket, vagy akár az LGBT embereket a közelemben szidják, mert eléggé fel tud baszni az, hogy olyanok beszélnek legfőképpen, akiknek #&amp;@nyi tudásuk sincs az ilyen emberekről. Többségük gyanítom életében nem látott még meleget, de azért érdekes, hogy úgy szidja őket, mintha már többel is találkozott volna és össze is ismerkedett volna velük. Erről már régebben is írtam, hogy "csodálatra méltó" egyes heterók véleménye a melegekről. Tisztelet a kivételeknek, de azért a legtöbbjük olyan dolgokat is biztosra állít, amiknek absolute semmi valóságalapjuk nincs! Mégis honnan a jó büdös pont pont pontból szedik ezeket? Irigylésre méltó, hogy egy heteró többet tud a melegekről, mint a meleg saját magáról. Tipikus emberi viselkedés; többet tudunk arról, amit át sem éltünk.

	

	Nem szükséges &nbsp;példákat írni, mert valószínűleg mindenki tudja, miről is beszélek. Most egy másik témát szeretnék elkezdeni. A lenézés. Még is mi a jó rizsáért kell lenézni a melegeket és egyben az LGBT embereket is? Seriously, attól, hogy más érzésekkel rendelkezik valaki, már nem tekinthető embernek, vagy ha annak is tekinthető, akkor miért kell kategorizálni és a selejt rétegére helyezni? Egy meleg is lehet ugyan olyan, hülye, intelligens, okos, vicces, segítőkés és balfasz, mint egy heteró. A mai nap így is elég fos volt, mert hát péntek az péntek. Egy nap, ami 20 évnek tűnik. Szerencsére már dél után van. Ma, amikor hazajöttem olyan voltam, mint egy papír. A kedvem lapos volt, viszont hála a nővéremnek, aki felvidított. Annyit tud fárasztani a ironikus vicceivel, hogy az már fáj. Volt itt egy, tőlünk pár házzal odébb lakó ismerős. Amíg a tesómmal neten rendeltünk cuccokat, addig az anyum beszélgetett az említett ismerőssel. A konyhában volt mindenki. Elkezdtek valami fiatal (olyan 20 körüli) pasiról beszélni. Csak itt-ott figyeltem arra, hogy miről volt szó, de amikor az egyik fél megkérdezte a másiktól, hogy "hát de az a gyerek nem [látványosan halkan] buzi?" Abban a másodpercben rájuk néztem és a figyelmem töretlen volt. A másik fél azt válaszolta erre, hogy "nem buzi, csak úgy néz ki." Az akkor bomladozó idegrendszerem már a plafont verdeste. &nbsp; Újabb válasz érkezett erre a másiktól "jaaaj, akkor jó, kár lenne érte, nagyon szép arca és szeme van".&nbsp;

	

	Mégis mi a büdös #&amp;@ért van az, hogy sok heteró az "elfogadom a melegeket, DE"-t követi? Aki elfogadja a melegeket és az LGBT embereket, az nem mondja a mondat után, hogy DE. Az meg a hab a tortán, hogy miért kéne sajnálni valakit azért, mert meleg? Azt is bírom, amikor valaki azt mondja, hogy elfogadja a melegeket, de beteg emberként tekint rájuk. - I just don't get it

	Nem szerettem volna magamra hívni a figyelmet, úgyhogy inkább elmentem onnan és ennyi. Érdekes, hogy utána nem beszéltek ilyenről. Többnyire csak előttem beszélnek ilyen témákról, legalábbis én ezt tapasztaltam. A héten még olyat is hallottam, hogy "minden a fejben dől el". Ezek után már csak az lenne a kérdésem, hogy mikor döntöttem el, hogy zöld legyen a szemem, hogy olyan legyen a bőrszínem - amilyen, hogy barna hajam legyen, hogy magas legyek. Jó lenne erre is választ kapni, mert valahogy ez nekem kiesett az emlékezetemből. - irony
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Wedding ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1308432</link><pubDate>2016-04-05 19:25:33</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	

	Pfú, azt hiszem csak ma tudtam teljesen kipihenni ezt a mozgalmas hétvégét. Tesómnak volt az esküvője, ami brutálisan jó volt. Megpróbálom felidézni kicsit, hogy mi is volt, mert elég sok minden történt. A bővebben-re kattintva elolvashatod a hosszú beszámolómat.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Kezdjük azzal, hogy szombaton délután kettőre mentünk Galántára, a Stop étteremben volt a lagzi és az esküvő előtti gyülekező a hátsó udvarában volt. Nagyon jól ki volt találva az egész dolog. Ahol a gyülekező volt, ott volt egy nagy park, és a parkban volt a kastély. Én kaptam meg a nemes feladatot, hogy vezessem a testvérem a gyülekezőhelytől a templomig.&nbsp;

	Mielőtt még elindultunk volna a templomba, volt egy búcsú mindkét félről. Tudjátok "elbúcsúzott" mindkét fél a szülőktől és testvérektől. Olyan megható volt az a rész. Már amikor odaértünk a gyülekezőhelyre és láttam, hogy jézusom, mennyi ember van itt, nekem ezek előtt kell állnom és vezetnem a tesóm? :l

	Azt is tudni kell rólam, hogy egy évvel ez előtt az önbizalmam a zéró szint alatt volt, nem nagyon tudtam eddig sehol se tesztelni, hogy mennyire vagyok bátrabb a tömeg előtt, most hogy beismerem magamnak, hogy meleg vagyok. - viszont wow, azt hittem, hogy izgulni fogok, de nem. Megleptem magam is, mert olyan jó érzés volt, hogy annyi ember csak bámult engem, hogy "na, igen, az ott az Edina testvére". Semmi izgulás, heves szívverés, mintha egyedül lettem volna ott, simán, lazán és mindenféle bakis rosszlépés nélkül ment az egész. Semmi botladozás, meg ilyen hülyeségek. - Pure nothing! &nbsp;Azért elég durva, hogy hogyan megváltoztatott engem az, hogy beismerem magamnak, hogy meleg vagyok. Sokkal kiegyensúlyozottabbak a mindennapok és megnyugtat a tudat is, hogy tudom hová tartozom.&nbsp;

	&nbsp;

	

	&nbsp;

	

	A búcsúztató után - amin szemrebbenés nélkül eltűrtem azt, hogy az a hatalmas tömeg engem bámult, amikor nekem szólt a búcsú - következett a templomba az út. Egyszerűen repülni tudtam volna a boldogságtól, hogy mindenki csak azt várja, hogy végre elinduljunk és az is nagyon tetszett, hogy én vezethettem a nővéremet. Gyönyörű volt a menyasszonyi ruhája, útközben autók tömege dudált ránk, gratuláció gyanánt. Amerre mentünk a városban, ott a tömeg csak gratulált. - itt is semmi botladozás, meg önbizalomhiány, semmi. Pedig annyi ember nézett minket egyszerre, hogy a tavalyi énem talán elsült volna ott élesben a szégyentől. - Utólag megdicsértek jó páran, hogy ennyire bírtam a dolgot, mert azért többnek is feltűnt a rokonok között, hogy I'm not that person anymore who I used to be. Hát igen, még ha tudnák, hogy azért, mert elfogadom magam olyannak, amilyennek születtem. Majd eljön ennek is az ideje!

	&nbsp;

	Odaértünk a templomhoz, már ekkor repestem az örömtől, sőt miután bementünk a templomba. Leírhatatlan az az érzés, ami akkor töltött el! Helyet foglaltunk, of course legelöl. Akik ismernek, tudják, hogy (bármennyire is nem látszik) érzékeny típus vagyok, nem szégyellem ugyan azt sem, hogy képes vagyok sírni (kész faszság, hogy ezt egyáltalán van, aki szégyelli), úgyhogy kb. én voltam az, aki a legtöbbet bömbölt a ceremónián. Anyummal az élen mi ketten ott potyogtattuk az örömkönnyeinket. Olyan megható volt, amikor elhagzott az a bűvös IGEN és FOGADOM szó! Sírtam? - igen. Miért? - mert aznap elvesztettem egy részemet. Egy olyan részemet, amit mindig is hiányolni fogok. Azt a részemet, ami a példaképem volt, marad és lesz is. A részemet, ami nélkül képtelen lettem volna felőlni - a nővéremet. Ugyanakkor örültem annak, hogy egy olyan ember kapta meg ezt az elvesztett részemet, aki feltétel nélkül becsüli, szereti és tiszteli a nővéremet. Még azt is elmondom, ha valakit netán érdekelne, hogy azért is nézek fel a nővéremre, mert egy olyan erős személyiség, aki telibeszarja mérföldes távolságról, hogy ki mit gondol róla. Mindig kiharcolja az igazát. Barátságos, nagyszájú és lojális. Számomra nála jobb nővér elképzelhetetlen!

	

	Az esküvő nagyjából egy órás volt. Amint kijött a templomból, elhalmozták virággal és gratulációval őket. Ezért a nővérem részét elvállaltam a barátommal, hogy átvesszük és betesszük a kocsiba. Megint csak jó érzés volt kiállni a tömeg elé és büszkén segíteni a virágokkal. A rengeteg virág leadása után elballagtunk a kocsihoz, ott leadtuk a virágokat és futótempóban vissza, mert még a közös kép hátra volt. Kicsit nehéz volt, mert a barátom magas sarkúban volt, de megoldottuk azért.

	Vissza a Stop-ba! A szokásos tányértörős &amp; söprős effektust eljátszották. A vendégek persze előszeretettel odamentek szétrugdosni a tányérdarabokat, úgyhogy volt röhögés nyakra, főre.&nbsp;&nbsp;&nbsp;A hosszas söprögetés után kezdetét vette a lagzi! Mindenki gratulált még egyszer és helyet foglalt. &nbsp;A főasztalhoz elég közel ültünk. Egy kicsikét belehúzok a tempóba, mert könyvet is tudnék írni &nbsp;a lagziról, de vannak olyan dolgokat, amiket talán jobb lenne a feledés homályában hagyni. Bőségesen volt étel, gyümölcstálaktól kezdve, a nem tudom milyen húsokig. Finom volt minden! Mi középen ültünk a fiatalok asztalánál. Hozzánk, pontosabban velünk szembe ültették a férj unokatestvéreit. Annyira, de annyira bírom őket, hogy az valami hihetetlen! Én ültem az asztal szélénél, közvetlen közel a főasztalhoz, fél méter távolság volt közöttünk talán. Velem szemben ült egy Balázs nevű srác. Mikor először megláttam, hát, huh. Beismerem, nehéz volt levenni róla a szemem, mert nagyon, de nagyon jóképű. Első ránézésre 15-16 körülinek tűnt, de még csak 14. Eléggé magas, velem egy szinten van kb. Valamiért az önbizalom hiányos, vagy inkább a visszahúzódóbb fiúk jobban bejönnek nekem, amit egyébként magam sem értek miért. Mikor először megláttam, csak azt kívántam, hogy ne üljön közel hozzám, mert elvesztem mellette az eszem szó szerint.

	Of course, hogy elém ült. - ezt már leírtam - Elég nehéz volt nem ránézni, vagy nem beszélni vele. Szinte reflexszerűen jött, hogy beszélnem kell vele, bármiről, még akár a cérnáról is, vagy az ajtóról. Feltétel nélkül muszáj hallanom a hangját. - definitely not in love -&nbsp;

	Rohadt nehéz volt poker face-t nyomni egész idő alatt, de muszáj volt.&nbsp;

	

	Történt, hogy a főétel evése közben egy rossz mozdulat miatt megdöntötte a boros poharat, aminek a tartalma egyenesen a kajámban landolt. - No, mondom, jól van, nem elég, hogy vissza kell magam fogni, még azt is el kell tűrnöm, hogy a legyökerező mosolya elbénított teljesen. Azért ehhez is kellett egy kis kurázsi, hogy itt is megmaradjon az a stabil poker face. Szegény annyira önbizalom hiányos az idegen társaságban, hogy néhol vannak rossz mozdulatai és megállás nélkül a telóját bámulja. Egyszóval megkukul tőle már. Megértem őt, mert én is ilyen voltam tavaly. A fiúk előtt mindig elgyengültem, nem volt semmi bátorságom. Csak a lányok előtt tudtam megszólalni, de ott aztán nagyon. Amíg felitattuk a terítőről a bort, addig próbáltam oldani a feszültséget, mert szegény úgy stresszelt, hogy az már engem zavart. Próbálom én is a kínos pillanatokat már csak poénosan felvenni és akkor nem kell szarságokon stresszelni. Régen olyanokon is stresszeltem, amiket rajtam kívül nem hiszem, hogy sokakat érdekelne. Felhoztam azt a viccet, hogy "nézd, sose ettem még vörös borral átitatott rizst és salátát, de azért a többi kajámat légyszi ne úsztasd el". Ekkor felnevetett egyet. Látni lehetett rajta, hogy a feszültéset sikerült feloldanom kicsit és közben az orra alatt mosoly is látszódott. De amikor megláttam azt a mosolyt, na mondom jól van. Ezt nem bírom már. Ismét hard poker face uralkodott el rajtam. Közben meg arról fantáziáltam, hogy milyen lenne vele együtt lenni. - I'm a disaster

	

	Rengetegszer kijárt az udvarra, mert nem nagyon beszélt velünk, én meg nem akartam erőltetni. Számomra már a látványa is elég volt. Szar az önbizalomhiány, mert olyan erősen le tudja gyökerezni az embert, hogy lemaradnak a jó dolgokról is. A barátommal megterveztük, hogy elraboljuk a menyasszonyt, de fuccsba ment a terv, mert a férj nem hagyta magát. Hiába, egyszerűen nem tud lemondani a tesómról. Amiért becsülöm is! Azért a cipőjét sikerült ellopnom, így kiróhattunk egy jó kis büntetést.&nbsp;&nbsp;Vagy inkább váltságdíjat, ha így jobban tetszik. Magasba emeltem a cipőket és büszkén mondtam, hangosan:&nbsp;"ha kell a cipő, akkor a férj kénytelen lesz felvenni az anyóst a hátára, körbevinni a teremben, majd azt kiabálni, hogy szeretem az anyósomat". Amekkora visítás ellepte ekkor a termet, az valami leírhatatlan, mindenki torkaszakadtából röhögött és rám nézett boldogan, mosolyogva. Kicsit moderáltuk a dolgot, arra, hogy egy szenvedélyes táncot kell eljárni az anyóssal a férjnek, amellyel kifejezi a szeretetét iránta. Röhögés 1010%-os volt már!&nbsp;&nbsp;

	Utálok táncolni és nem is táncolok, úgyhogy nem is táncoltam. Egyszerűen az nem az én műfajom. Én is kaptam egy kis büntetést a férjtől. Méghozzá pálinkát itatott velem, nem spórolt vele, csak úgy mellékesen megjegyzem. Csak tömte belém, hogy szenvedjek én is. Olyan 10 perc után - a már amúgy is röhögő görcsös hangulatot - felturbózta még jobban. Szó szerint visítoztunk a röhögéstől a barátommal az asztalnál. Annyi béna selfie készült, hogy huhh.&nbsp;&nbsp;Meg minden szarságot mondtunk, amivel csak röhögtünk. Nagyon jó volt a hangulat, tetszett minden! És mivel még képet nem tettem ki magamról a blogra, ezért most teszek ki. Csak most, csak nektek. :3 A harmadik kép a lagzi után készült, amikor hazajöttünk. Kész csoda, hogy volt erőm egyáltalán nevetni még. Szó szerint fájt a szám&nbsp;a sok röhögéstől.&nbsp;&nbsp;Ennyi lett volna ez a kis esküvő, holnap jövök majd újabb adagnyi beszámolóval, hogy hogyan is telt eddig ez a hét, mert volt néhány érdekes történés, amiket szeretnék kírni magamból. Bye!

	&nbsp;&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[I'm sorry for that]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1308007</link><pubDate>2016-04-03 16:00:28</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Ma reggel hatkor értünk haza a lagziból, ami nagyon szuper volt! Majd ha már lesznek képeim is, akkor írok róla egy kis bejegyzést is. Nagyon szuper volt minden. Ezt a bejegyzést viszont most Devin-nek írtam, bocsánatkérés gyanánt. Szoktunk néha beszélni Hangouts-on. Írta egy bejegyzésében, hogy a szülei is beleolvastak ebbe a beszélgetésbe. Elég érdekes témákat is szoktunk feszegetni, just for fun.&nbsp;Nem tudok mit mondani, bár nem az én hibám, de az én szövegemről is szó van, ezért érintett vagyok a dologban. Sajnálom.

	

	Tapasztalatom még nincs ebben, de 14 évesen biztos meggyűlhet az embernek a baja azzal, hogy felvállalja a másságát. Többek között azért, mert a többség eléggé önbizalomhiányos, ezért még az is nehéz lehet, hogy elfogadja magát az egyén, nemhogy másokkal is megossza ezt. A szégyenérzeted csak azért van, mert olyat láttak, amit nem szívesen osztanál meg mással. Kitartást kívánok ehhez, meglehet, a kínos pillanatok még csak ez után fognak jönni. Részemről most sajnos több nem telik, mert hullafáradt vagyok, csak lepötyögtem gyorsan ezt a néhány sort.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Dude you are too gay]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1307597</link><pubDate>2016-04-01 19:05:44</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Végre péntek!&nbsp;Ennek a hétnek viszont közel sincs még vége, mert holnap lesz a tesóm esküvője. Úgy érzem ez a bejegyzés is hosszúra sikerül majd, mert van valami ami nagyon nem ül nekem mostanában. - Let's do this!

	Amiről szeretném megosztani veletek a jelenlegi véleményemet, az a Metro szexualitás lenne. Olyan fura leírni ezt a szót. Nem tudod mit is takar ez a szó, vagy mit is jelent egyáltalán? :D No problemo, leírtam röviden, nehogy még a frequentquestions.hu-n kössél ki, aztán valami baromságot olvass ott.&nbsp;

	Metro szexuális - egy férfi, akinek erős esztétikai igényei vannak. Több energiát, pénzt és időt fordít a külsejébe, mint amennyit a nemi normák szerint kéne. &nbsp;

	Ezt egyébként egy külföldi oldalon találtam, angolul volt és lefordítottam.

	Ha valami csoda folytán még mindig nem értené valaki, ők a köznép nyelvén a "pávák". Tudjátok, 3 méter magas ecsethaj, több ezer kép arról, hogy milyen hülyén tudnak pózolni egyesek a képeken, lájkokból élnek meg és az egójuknak a csillagos ég a határa. Jó, már kezdek durvulni.

	

	Ezzel azt szeretném úgymond megkérdezni tőletek, hogy miért van az, hogy egy Metro szexuálist villámsebességgel elkönyvelnek egy "buzinak/melegnek". Oké, megértem, hogy néha már olyan képeket tesznek ki egyesek, hogy attól még az én gyomrom is forog, de miért? :D Mi a francért kell melegnek titulálni egy Metro szexuálist.&nbsp;Lehet okosnak és a nagy nemtudomkinek képzeli magát egy metroszexuális, de ettől még nem fogja a faszt szeretni, vagy igen?&nbsp;

	Azt aláírom, hogy a melegek között is vannak olyanok, akik tényleg több energiát fordítanak a külsejükbe, de ettől miért kéne összekeverni a kettőt? - Megértem, mert sajnos van jó pár olyan értelmiséggel rendelkező egyén, akinek már az is buzi, aki egyáltalán tüsszenteni merészel. - well this is a bit exaggerated but don't you think I am right?

	Nem értem egyébként azt sem, hogy ez hogyan is tud tetszeni bárkinek, ha egy pasinak olyan haja van, hogy a felmosó, kutya fasza hozzá képest. A haj mondjuk még hagyján, ezek az emberek többnyire azok, akinek aztán akkora a pofájuk, mint a bécsi kapu. - Why? Why do all of these dudes think that style is mergeable with personality? Sokan azt hiszik, hogy ha felvesznek valami buzis ruhát, akkor majd ők lesznek a világ kellős közepe, egyben a legtapasztaltabbak is? Egyesek úgy osztják a faszságaikat, mintha fizetnének nekik. - Oh, wait! Their payment is the "like" button on Facebook. Ezen is csak röhögni lehet, hogy egyesek azt hiszik, hogy ha a szomszéd macskája, vagy valami vadidegen lájkolkja a képét, meg odaír egy fiú valami "bro" meg egyéb nyálas szöveget, akkor már ők lesznek az atyaúristenek? Szomorú élete lehet annak, akinek az önbizalma egy lájk gombba van elrejtve.&nbsp;

	

	Most egy kicsit magamról írok! Személy szerint én nem igazán csípem az ilyen túl divatozgató fiúkat, mert sokan azt hiszik, ha felvesznek valami szart, akkor ők már mindent elértek az életben. Tisztelet a kivételnek, mert being stylish doesn't means that you are gay! Jó dolog törődni a külsőnkkel is, egy kicsit én is ilyen vagyok, mert vannak bizonyos szokásaim, amikről nem szeretnék beszélni. De nincs felmosó hajam és nem is vagyok metroszexuális.&nbsp;

	Miért kell ilyen kirívó öltözékkel felhívni egyeseknek magukra a figyelmet? Miért?! Ez is csak a kislányoknak jöhet be, mert ez nekem egyáltalán nem jön be, csak egy bizonyos mértékig. Nem kedvelem azt a nagyon pávás viselkedést, de &nbsp;az aki törődik a külsejével úgy, hogy ne változna divatmajommá, azt mondom, hogy jöhet nyugodtan! Sajnos elég kevés ilyet találni, aki nem vinné ezt is túlzásba, eddig össz-vissz egyetlen fiút láttam, aki egyébként tetszetős darab is. :D Ugyan abba a suliba járunk, illetve évfolyamtársak is vagyunk. - So the next question is that is he gay? Bár amilyen szerencsém van, biztos heteró. Szóval ez a csónak is elúszott.&nbsp;

	Meg vagyok elégedve a bejegyzésemmel, legalább választ kaptam arra is, hogy mostanában miért hallgatom annyit Lady Gagától a MANiCURE-t és a Donatella-t. Jó lenne ha nem állítanák be a pávákat melegeknek, mert ez szerintem sértő. Higgyétek el néhány meleg pasi sokkal különb és jobban is néz ki náluk. - például én&nbsp;&nbsp;Persze kinek a pap, kinek a papné. Nem mindenki ugyan olyan, nem tudni, kinél mit rejt a számomra visszataszító külső. Ezért se legyünk előítéletesek és próbáljuk meg megismerni előbb az egyént és aztán állítani róla egy véleményt. Sajnos én is előítéletes vagyok sokszor, erről le szeretnék végre szokni. &nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Zsuzsu]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1307427</link><pubDate>2016-03-31 19:15:18</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Szegény Zsuzsu elég letört mostanában. Gondoltam felvidítom egy ilyen kis bejegyzéssel! :)

	&nbsp; &nbsp; &nbsp;

	
	&nbsp; &nbsp; &nbsp;

	
	&nbsp; &nbsp; &nbsp;

	
	&nbsp; &nbsp; &nbsp;&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Some kind of a title]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1307284</link><pubDate>2016-03-30 20:41:29</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	A tegnapi bejegyzésemhez képest, ma már sokkal nyugisabb napom volt. Mint &nbsp;mindig, jó érzés volt azt is kiírni magamból, mert megnyugtató érzés. Most arról szeretném megosztani veletek a gondolataimat, hogy mik is a terveim majd a tegnap említett Coming Out terén. - Dave, te rohadtul sokszor használod a terén és a rohadt szavakat - Nem szeretnék akkora stresszt, mint az előző Coming Outomnál. Azóta kicsit megedződtem ebben, de továbbra is félek, hogy mi van ha rosszul fogadják.

	

	Szerencsére még van egy kis időm, hogy ne kelljen ezen kattogni, mert először is azt kéne eldöntenem, hogy kinek/kiknek mondjam el először. A mostani jelöltek (nem írok neveket):&nbsp;

	1. szüleim

	2. az általános iskolás egyik nagyon jó (lány) barátom - egy suliba járunk még most is

	3. az egyik osztálytársamnak, akivel egészen jól el lehet beszélgetni, aranyos és vicces is. Lányról van szó és azt tudom róla, hogy semmi gondja nincs a melegekkel, még novemberben ajánlott egy meleg témájú könyvet is, amit majd szeretnék elolvasni.

	Leírom, hogy kinek miért szeretném elmondani, lehet, ez segít majd abban, hogy rendet tudjak tenni a kósza gondolataim között. Természetesen nyitott vagyok &nbsp;a TE véleményedre is! Örülnék neki, ha te is hozzá tudnál tenni néhány bölcs gondolatot (nem idézetes szarokat :D). Legjobb lenne ezt a bejegyzés alá kommentben, mert itt szépen össze tudnám gyűjteni és áttekinthetőbb is!&nbsp;

	No' de &nbsp;vágjunk is bele! Kezdeném a szüleimmel. Nos, az tény és való, hogy néha még ropog alattam a padló, amikor ebben a kérdésben választ szeretnék kapni. Nem mondom, hogy félnék tőlük, vagy ilyenek, de úgy gondolom, hogy előbb egy másik barátot is (a további 4-et leszámítva, akik már tudják) be kéne avatnom a dologba és csak utána hiszem azt, hogy lenne annyi erőm, hogy a szüleimnek is el tudjam ezt mondani. A nagyszájúságom miatt sem félek tőlük annyira, mert én úgy vagyok vele, hogy ha én azt mondom, hogy meleg vagyok, akkor az nem azt fogja jelenteni, hogy egy semmirekellő, genetikai hulladék, vagy netán beteg ember lennék, aki segítségre szorul. Hanem azt fogja jelenteni, hogy meleg vagyok, ilyennek születtem, erről senki sem tehet, természetes dolog, és mint a szüleim elvárom, hogy ezt el is fogadják. Azt már most tudom, hogy nehéz lesz és lesz egy két álmatlan éjszaka, de ez sem tart örökké, az élet nem áll meg attól, ha valaki mást szeret, vagy máshoz vonzódik.&nbsp;

	

	A barátom. Hjajj, ez kemény dió lesz. Sajnos vele kapcsolatban kicsikét instabil az álláspontom, mert eddig csak olyan megjegyzést halottam tőle a melegekre, hogy buzi, meg buzi és buzi. Persze ez egy szó, bár elég erős jelentéssel bír, mégsem kéne azt hinnem, hogy ezt rám is szintúgy mondaná. Valamiért viszont be van rögződve a tudtad, hogy &nbsp;rám is mondaná, vagy ha nem is mondaná, akkor csak úgy hellószia és nem akarlak többé látni. Félek a reakciójától, de azt biztosan tudom, hogy ha ő ezt elfogadná és támogatna is aktívan ebben, akkor sokkal bátrabban fel tudnám vállalni és szinte ellepne a tudat, hogy "hé van 4 barátom aki ezt elfogadja és támogat is, nincs mitől félnem". Sajnos a padló itt is ropog, de talán egy fokkal jobban. Nagyon jól kijövünk egymással, amolyan the soulmate is in progress and after my coming out maybe it will be done. I hope so! helyzeben vagyunk.&nbsp;

	

	A gay supportive osztálytársam. (amikből szerencsére van egypár!)&nbsp;To be honest, ez az én menekülőutam és lehet talán a gödör is egyben. Igaz, hogy neki nem félnék elmondani, mert tudom, hogy neki ezzel semmi gondja nincs, de akkor is. Nem ismerem őt eléggé annyira, hogy egy ilyen fontos dolgot megosszak vele is. Nem szeretném, ha ennek híre menne az osztályban, mert nem jó annak a srácnak a szerepében lenni, akire úgy mutogatnak, mint valami vásári majomra. - tapasztalat, általánosban ovitól egészen 9-ig végig én voltam az, akire mindenki csak úgy mutogatott. Fortunately I have learnt how to get out of this &nbsp;- Több ember is sérülne ettől, ha híre menne, mert a barátom bizalmát lehúzhatnám a slozin, sőt a pletyka az pletyka, kreatív emberek átköltik azt olyan gyönyörűségesen, hogy talán egy rakásnyi hazugsággal lennék ellepve. Ha már valami, akkor én akarom szemtől szembe elmondani az osztálynak, hogy meleg vagyok, mert az hiteles lenne. - nem?&nbsp;Nagyon nem is kell gondolkodnom sokat azon, hogy elmondjam-e ennek a személynek, mert túl sokat veszíthetek vele. Nyerhetek egy gay supportive barátot és veszíthetem talán minden jó híremet.&nbsp;A jó hír alatt arra gondolok, hogy nem szeretném, hogy az esetleges pletykák miatt baromságokat terjesszenek rólam, mert mindannyian tudjuk, hogy egy homofób 110%-al jobban tudja, hogy milyen melegnek lenni, ő már átment ezen és csak is tapasztalatból tud beszélni!

	

	Jelenleg és még egy ideig ezen fog kattogni az agyam, egyelőre a 2. áll nyerésre és erre mondta is egy másik barátom, hogy ezt kéne választanom. Meglátjuk mi lesz, remélem ebből is olyan jól jövök ki, mint az eddigi Coming Out-jaimból, kivéve egyetlent! - igen, sajnos volt egy balul elsült coming outom, olyannak mondtam el, akinek nem kelett volna. Erről majd még írok is valamikor! Addig is várom a tanácsotokat! :)
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Maybe she knows...]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1307160</link><pubDate>2016-03-29 22:28:48</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Egy elég komoly beszélgetésen vagyok túl az anyummal. A bizonytalansági szintem a felhőket sértegetik, mélypontra kerültem. Úgy kezdődött el az egész dolog, hogy terveztük a szobámat, hogy majd hogyan nézzen ki. Ebben a témában, pedig eléggé aktív vagyok, spontán összeállítottam a szobám berendezését. Erről majd írok, hogy hogyan fog kinézni, valószínűleg holnapi nap folyamán. Nem is akarom terelni tovább a témát, csak leírom, hogy hogyan jutottunk el a bútoroktól a melegekig. Valahogyan szóbajött az, hogy ne legyen olyan a szobám, mint egy transzvesztitáé. - what?

	Rohadt nyersen és tömören írtam le a dolgot, ezért bocsika, de sietek, mert mennem kell tusolni. A tesóm férje tagja egy amatőr színjátszós csoportnak és most valamikor volt ott 2 coming outban is részesedés. A dolog hűhója az, hogy egy családban volt a dolog, pontosabban két testvérrel. Egy férfi és egy nő. Nagyjából 25-30 körüliek lehetnek. Nem tudom. &nbsp;A férfi már nyíltan vállalja, hogy meleg és azt hozta fel ezzel kapcsolatban az anyum, hogy van egy közös képük is fent. Nem volt erős homofób fogalmazás az ő részéről, amúgysem olyannak ismerem őt. Ami azért meglepett, mert a férfi párja egy transznemű vagy drag queen (nemtudom, nehéz eldönteni :l) ember.

	Én persze a nagyszájúságomnak köszönhetően, mint valami LGBT aktivista, rögtön rászóltam, hogy ez teljes mértékben természetes és nem látom semmi akadályát, hogy ne lennének boldogok így. Ő benyomta a poker face stílust, én pedig csak daráltam neki &nbsp;a többi dolgaimat.

	

	Erre ő azt mondta, hogy idézem: "hát nemtudom, én nem akarnék buzi gyereket, mert *ekkor a fejét fogta* ott valami belső betegségről van szó. Még a szülőknek is rossz lehet, mert nem lehet unokájuk". &nbsp;Nem vesztem el ilyen szituációkban az eszem (meg persze semmilyen másban sem). Finoman annyit mondtam, hogy ez azért nem így van, mert az egyik félnek lehet biológiai gyereke. Erre nem szólt semmit sem, de az egész hallgatás alatt azon kattogtam, hogy sejti-e, hogy meleg vagyok. Nem mondtam el neki, de hát a nők nem hülyék. Azt is jobban tudják, hogy mi lesz 2 nap múlva, a nemi identitás nekik semmiég, ugye? :D&nbsp;

	Szóval igen, - miért írok ennyi szóvalt ? - érdekes egy lezárása van ennek a napnak is, büszke vagyok magamra, hogy így kiálltam a téma melett, mert teli a hócipőm a heteronormativitással és azzal is, hogy betegként kezelik a melegeket.&nbsp;

	Van aki a faszt szereti, van aki a puncit szereti, van olyan pasi aki csak női ruhában érzi jól magát, van olyan pasi aki ellenkező neműnek vallja magát. - kérdem én, miért olyan nagy probléma ez ?, miért kell ezen úgy felkapni a vizet, mintha világszenzáció lenne. Nincs sehol sem leírva és nincs is megszabva, hogy férfi + nő az oké, a többi, pedig nem. Ilyen alapon a feketebőrűekre (bocs, ha sértő a fogalmazás, nem tudom hogyan kéne ezt írnom) is mondhatnák, hogy nem természetes, hogy ennyire sötét legyen a bőröd, jobb esetben nem is mondják, mert rohadtul hülyén hangzik és abszurd az egész ahogy van.&nbsp;

	Utólag visszaolvasva elég érdekes kis bejegyzést hoztam össze, a vége már inkább egy másik személyhez szól, aki remélem magáraismer a szövegben. Nekem van egy olyan meggyőződésem, hogy az anyum nem erősen homofób és ha meg is tudja majd, hogy meleg vagyok, nem fog rajta kiakadni. Elvégre büszke lehet magára, hogy egy ilyen személyiséget hozott ki belőlem, mert én teljesen az vagyok! Homofóbok: ne legyél idióta, absolute nem a melegségemre céloztam :) Valamikor, akár a következő hónapban, de muszáj lesz valakinek tudtára adnom, hogy meleg vagyok. Erről majd írok holnap egy bejegyzést, hogy kik a következő jelöltek, akik előtt egy coming out lesz lebonyolítva. Addig is say hello!&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[New category in the Gallery]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1307070</link><pubDate>2016-03-29 16:34:55</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Épp most sikerült befejeznem a galéria bővítését. Egy hét alatt elég szép rendetlenség keletkezik a számítógépem asztalán. Sokszor megpróbálom "szépen" külön mappákba elrakosgatni a dolgokat, de áhh, amikor elkészül valami a Photo Shop-ban, vagy valami olyan kellékem van, amit sokszor használok, akkor azt úgy hagyom az asztalon. Ezek, pedig szépen egymásra rakódva ellepik az asztalt. Ezért is gondoltam, hogy ha már ott a galéria, akkor legyen ott olyan is, ami hasznosnak vélhető számotokra! Létrehoztam a Photo Shop kategóriát, amiben 3 album is található. Ezeket az albumokat ajánlom, hogy kövessétek, mert extra, über gyakran fogom frissíteni. Rájöttem, hogy sokkal jobb így, mert itt nem kell félnem annyira attól, hogy kitörlődnek, vagy elvesznének. Nem mintha ez gépen megtörténne, de megeshet, hogy nem figyelek és puff, törölve lesznek.&nbsp;

	Remélem hasznotokra lesz ez a 3 album, amit a képre kattintva el is érhetsz!

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Support Zsuzsu]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1307039</link><pubDate>2016-03-29 13:24:32</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Drága barátom Zsuzsu, egy fotós versenyben kérné mindenki segítségét. Szavazatokra van szüksége, ezért &nbsp;gondoltam segítek neki én is a blogommal! :) Összesen 6 db. kép van, amikre lehet szavazni. Örülne ha nyeretne legalább egy képpel is, mert akkor bekerülne egy naptárba! Segítsünk zsuzsunak, toljuk meg néhány szavazattal a képeit! Én már mind a 6 db. képre szavaztam, te is tedd meg! :D&nbsp;

	Képek: 1 2 3 4 5 6

	

	NE feledd el, hogy NEM lájkolni kell, hanem arra a faszántos kis rózsaszín "szavazok" gombra kell kattintani! Ha szavaztál, akkor írd meg az oldal chat-jébe az oldalad linkjével együtt (amit az url részbe másolhatsz be)! :)
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Getting ready for the changes]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1306924</link><pubDate>2016-03-28 21:31:21</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Változás. Váltzoni jó dolog is lehet, mégha nem is megy olyan könnyen. Szeretem a változatosságot, ezért is úgy döntöttem, hogy egy kicsit kipofozom a blogomat. Merthát valljuk be, az utóbbi napokban 120 körül stangál a látogatottsági szám, és nem hinném, hogy a blogon lenne annyi minden rólam. Csak egy 16 éves gyerek bejegyzésit olvassátok, de ezen kívül &nbsp;mit tudtok rólam? Szinte semmit, ezen viszont változtatni szeretnék. Szeretném ha a blogom ténylegesen méltó lenne arra a 120 látogatóra, mert a mostanival csoda, ha egyáltalán 20 embert érdekel az egész dolog. Hálás vagyok ezért a szép számért, mert azta. Még magamat sem tartom egy ennyire fontos személynek, akit 120 ember érdekelne.

	

	Azt sem szeretném, hogy azért legyen 120 látogató, mert "no nida' ez egy meleg blogger által vezetett blog a G-Portálon". Azt akarom, hogy azért legyen 120 látogatóm, mert a személyiségem érdekel titeket, nem, pedig az, hogy a faszt szeretem. - magyarán megmondva

	Összegezve:&nbsp; nem sokára kikerül egy teljesen új design. Annyit elárulok, hogy a következő design szivárványos lesz kicsit. - "kicsit" Sőt mostanában nagyon rászoktam erre a 2016-os táblázatos elrendezési stílusra (rohdtul idiótán hangzik, de egy portálépítős talán érti miről beszélek), úgyhogy ez egy egyszerű, de nagyszerű design lesz. Azt nemígérem, hogy hosszú életű lesz, mert egyik design sem az, mint ahogy azt észrevehettétek. Köszi mégegyszer, hogy te is rásegítesz a napi 120 eléréséhez! :)

	A design már kint is van! A galéria is holnap új külsőt kap majd.&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Happy Birthday Gaga]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1306787</link><pubDate>2016-03-28 13:47:53</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Boldog Születésnapot Lady Gaga! Mostanában egyre többször fordul elő, hogy éjjel, vagy inkább hajnalban (?) jön rám az ihlet. Ma van Lady Gaga születésnapja, ezért gondoltam bepróbálkozom, hogy milyen fejlécet is tudnék készíteni ebből az alkalomból.&nbsp;

	

	Nem mondanám magam igazi Monsternek, mert nem vagyok olyan szinten informált Gagával kapcsolatban, mint egyesek. Lényeg az, hogy &nbsp;a zenéit imádom és nincs olyan, &nbsp;hogy leállni vele, mert egyszerűen nem lehet. :D Ilyen lett a fejléc, a szivárványos dolgot egyáltalán nem így terveztem, eredetileg vörös lett volna, de így jobban néz ki, legalábbis nekem úgy tűnik. A képre kattintva megtekinthető a galériában is.&nbsp;

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Move on]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1306651</link><pubDate>2016-03-27 18:19:52</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Disqus, finally! Igen, tudom már megint Nikkii oldalát fényezem egy bejegyzésben, de egyszerűen lehetetlen lépést tartani az oldalával. Lassan 2 éve aktív követője vagyok, de még mindig meg tud lepni valami újdonsággal. Ma megláttam, hogy készített egy leírást arról, hogy GP-n hogyan lehet a Disqus kommentelőrendszert telepíteni, én pedig rögtön bele is vettem magam. Már telepítettem az oldalon, ami miatt a régi kommentek eltűntek. Majd lehet készítek egy kis útmutatót a használatáról, ha esetleg valaki nem értené. Nekem sokkal, de sokkal jobban tetszik ez a rendszer és örülök, hogy végre GP-n is használható!&nbsp;

	

	Nem szeretném tovább felnyitni ezt a kommentsorozatot, amit Kittivel és a blog többi olvasójával folytattunk. Kimentettem Tomi hozzászólását, mielőtt még törlődne. Egy kicsit hülyén jövök ki belőle, de igazat kell, hogy adjak Tominak és Kittinek. Tényleg túlzába vittem azt, hogy kiirkáltam, hogy meleg vagyok és mint azt észrevehettétek, igyekeztem ezt kijavítani, úgyhogy köszönöm a visszajelzést.

	

	Abban viszont egy kicsit sem értek egyet Tomival, hogy 16 évesen miért ne tudhatná biztosan az ember azt, hogy meleg? Nincs szükségem arra, hogy bizonygassam bárkinek is azt, hogy meleg vagyok, viszont ha esetleg szükség van erre, akkor leírom, hogy: meleg vagyok! Szerintem eléggé nyilvánvaló, ha a lányok egyáltalán nem izgatnak és a fiúkat nézegetem inkább, hogy meleg valaki. Mindegy is, nem fogom bizonygatni senkinek sem, mert nincs rá szükség. Ez tény és való. Nehogymár, how much are you gay? tesztet kelljen még kitöltetem előttük.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Birthday]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1306482</link><pubDate>2016-03-26 20:14:14</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Azta. Azt hiszem, az eddigi legjobb születésnapomon vagyok túl!&nbsp;Vagyis hát na a megünneplésén, mert a napnak még nincs vége.&nbsp;Összeírom, hogy hogyan is volt ez a mai nap. Annyit még hozzáfűzök, hogy eseménydús és röhögéssel teli volt ez a nap, az egyszer biztos. :D

	9:50

	Nagyjából ekkor keltem fel, ami azért még tőlem is nagy teljesítmény. Hétalvó típus vagyok, hétvégén és szünetekben szinte mindig 11 körül kelek fel, vagy akár délben. Már nagyban mentek a készülődések, amikor én még azon ügyködtem, hogy meg tudjak állni stabilan két lábon, anélkül, hogy egyhelyben elaludnék. - hiába, van ilyen is&nbsp;

	10:30 körül

	Miközben mentünk vásárolni, egy hatalmas pók volt a kocsiban. - erről lent írtam többet is - Minő meglepetés, araknafóbiás vagyok, to be honest, a rovarokért alapból nem vagyok oda. No, de amikor megláttam a pókot, kb. 30 centire tőlem és azt, amint azokat az undorító kis lábait lengeti a levegőben (az erős kanyar miatt). Kb. 3 másodpercre vallásos lettem, mert csak győztem imádkozni, hogy az a dög ne pottyanjon rám.&nbsp;

	A tesóm, pedig jót szórakozott rajtam, no, mondom, jól van.&nbsp;Ezt még visszakapja!&nbsp;

	

	11:00

	Mi, pontosabban a nagyszüleim úgy szokták ezt, hogy a szülinapomon (ha éppen olyan napra esik), akkor elmegyünk ruhákat vásárolni, és ami megtetszik, azt megkapom. Mielőtt még azt hinnétek, hogy 3 bazi nagy, teli szatyorral jöttünk ki, csak úgy megjegyzem, hogy nem így volt. Eléggé válogatós típus vagyok ruhák terén, tehát ha valaki ruhát szeretne velem vásárolni, az inkább ne tegye, mert minimum 3 üzletben is kikötünk.&nbsp;&nbsp;Sokszor megesik az, hogy ami nekem tetszik az túl nagy rám, vagy van rajta valami glittres szarság, amitől olyan lesz, mintha lehányta volna egy csillám póni. Sikeresen találtam 2 pólót, ami megtetszett, úgyhogy azonnal vittük is. Ezen kívül még egy kék farmernadrágot is kaptam.&nbsp;

	

	Valamikor délben...

	Hazaértünk! Ennyi izgalom és imádkozás után, hogy egy pók ne essen rám. - istenem, ekkora szerencsétlent, egy póktól fél.&nbsp;Nem vagyok rá büszke, de ez van. Sajnos olyan erős a képzelőerőm, hogy amint pókot látok, rögtön olyan érzés fog el, minta a testemen mászkálna. Kisebb koromban még azt is beképzeltem, hogy belemásznak a számba. Ebben most nem akarok belemenni inkább, majd máskor. Elérkeztünk hát az ünnepléshez. Szűk családi körben ünnepeltünk. Tesóméktól (többes szám, mert a jegyeséről is szó van) kaptam egy vadonatúj fülest és kérésemre egy nagy tábla Milka Oreo-s csokit. A fülesre nagyon nagy szükség volt már, mert az előző, ami The Sims 4 Steel Series-es volt, nagyon ramaty állapotban volt. Majd írok róla egy kis véleményt, hogy miért is NE vegyétek azt meg. Nagyon jól szól a cucc, állandóan Lady Gaga - Judas számát hallgatom rajta.&nbsp;

	&nbsp;

	A tortám banános, csoki öntetettel bevont, kör alakú finomság volt. Nagyon jó volt az illata, nagyjából az egész konyha illatozott tőle. Lentebb láthattok egy képet róla. Most először volt az, hogy nem én szabtam meg, hogy milyen legyen a díszítése, mert nem volt semmi ötletem sem. Meg vagyok elégedve a végeredménnyel, mert nagyon finom és jól is néz ki. A csoki darabok főző csokiból vannak (nem tudom erre a megfelelő szót &nbsp;hirtelen, bocsi), az öntet, pedig import csoki Olaszországból.&nbsp;- I'm so glad cuz' I had a special dressing

	

	&nbsp;

	Szüleimtől kaptam egy cserepes nárciszt és új cipőt is.&nbsp;először cipót írtam&nbsp;&nbsp;Ha esetleg valaki szeretne cipőt venni nekem, akkor 43-as a méretem.&nbsp;&nbsp;A virágnak nagyon megörültem, mert a nárcisz a kedvencem. A szüleimtől egyébként nem nagyon szerettem volna semmit sem kérni, mert nyáron a tesóm költözik el a férjével.&nbsp;- oppsz, jövő héten ilyenkor esküvő -&nbsp;&nbsp;Ezért is úgy döntöttem, hogy a gyűjtöm a pénzt az új szobámra. Full minden új lesz benne - újra lesz festve, új bútorokkal lesz berendezve ! Erről majd biztosan fogok kirakni képeket, hogy hogyan is alakul a felújítás, lesz majd egyfajta előtte/utána kép is. A berendezést én döntöm el és mivel a lakberendezés az egyik gyengepontom, ezért nehéz dió lesz. Nem az van, hogy nem szeretem, mert pont ellenkezőleg, imádom. Viszont ha meglátom azt a nagy választékú bútorokat, hjaj lehet egy egész hetet elvesz majd, hogy dönteni tudjak.&nbsp;&nbsp;A mostani tervek szerint fekete és fehér bútort szeretnék, bordó fallal és fehér plafonnal.&nbsp;- alig várom már!

	&nbsp;

	Azthiszem ennyi elég is volt egy napra és köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést, találkozunk holnap! :D A galéria már nyitva van ismét, ott is fentvannak a képeim! :)
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Today I'm off]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1306354</link><pubDate>2016-03-26 10:11:59</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok! Csak egy röpke, gyors kis bejelentenivalóm lenne. Ma nem nagyon leszek az oldalon, mert szülinapom van. Drága testvérem és mindenki elráncigál majd mindenhová. Ha valakit érdekelne, akkor 16 lettem. Nyugi, ugyanolyan értelmiségi szintű maradtam, mint eddig voltam. Számomra (zsuzsuval az élen) nincs javulás.&nbsp;&nbsp;Valószínűleg holnap írok majd egy beszámolót, hogy hogy telt a mai nap.

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[When and to whom?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1306276</link><pubDate>2016-03-25 19:31:13</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Van ez a dolog, amikor rájön valaki, hogy meleg és meg szeretné ezt osztani mással is. Nagyon komoly döntés ez egy meleg számára, mert nem mindegy, hogy kivel osztasz meg egy ilyen fontos információt magadról. Ez a szösszenet konkrétan Devinnek szól! Vágjunk is bele.&nbsp;

	
]]></description><encoded><![CDATA[
	Devin most 8. osztályos, általánosban. Amikor én voltam 8-adikos, akkor még nem is ismertem be magamnak, hogy meleg vagyok. Ez, pedig Devinnél már egy elég nagy dolog szerintem, hogy így tudja biztosan a dolgot. Írtam már arról korábban, hogy én hogyan is fogadtam el a melegségemet, de most Devinről van szó.&nbsp;- szeretnék ennél is maradni, de kénytelen leszek kicsit magamról is írni

	Személy szerint én valamiért nem tartottam fontosnak, hogy elmondjam bárkinek is a dolgot. Hogy miért is?&nbsp;- érdekes kis osztályba jártam azt meg kell hagyni.&nbsp;Az önbizalomhiány színtiszta forrása voltam, csak úgy ömlött belőlem a dolog. (örülök, hogy ezt magam mögött tudhatom, már csak nevetek ezen) Én voltam kb. mindenki hátán a nemkívánatos pattanás. Aki csak tudott, az belém kötött, megértem őket, túl jó voltam hozzájuk, le akartak húzni az ő szintjükre. Ami még szomorúbb, hogy olyanok találtak meg maguknak engem mindig, akiket szintén csesztettek. Volt és van is egy nagyon közeli (lány) barátom, aki már szinte a lelki társam lett. Bármilyen gondunk volt, nagyon jól meg tudtuk beszélni. Ez a barátság egyébként még mai napig tart, csak a kapcsolatot nem tudjuk már annyira tartani! Nagyon össze voltunk általánosban nőve, mert egymás után járkáltunk, mindig ott voltunk egymásnak.&nbsp;

	Ezek után csak azt nem értem, hogy akkoriban miért nem volt bátorságom elmondani neki? Egyébként nagyon&nbsp;jó fej, kedves, megértő és intelligens, tehát belegondolva nem hinném, hogy rosszul reagált volna rá. Kicsit &nbsp;bánom, hogy nem mondtam el neki akkor. Most már gond nélkül el tudnám ezt neki mondani.&nbsp;

	Közép suliban már nagyon más a helyzet. Az új környezet miatt is, már nincsenek azok az okos gyerekek, akik kifacsarták belőlem az utolsó cseppnyi önbizalmat is, de azért még nyelek egy nagyot, ha valakinek el kell mondanom, hogy meleg vagyok. Nem igazán tartom számon, hogy mennyien tudják, mert már valahol 5 fölött jár ez a szám.&nbsp;- rajtatok kívül persze -&nbsp; (egyébként főleg internetes barátoknak mondtam el, ezért is olyan nehéz ezt elmondani másnak szemtől szemben) Nem volt könnyű az új környezet miatt olyat találnom, akinek ezt elmondhattam volna, de kristálytisztán tudtam azt, hogy itt lépni kell, mert nem akarok olyan barátokat, akik előtt nem lehetek az, aki igazán vagyok. Abban eléggé bizonytalan voltam, hogy fiúnak, vagy lánynak kellene-e ezt elmondanom.

	Mint azt már olvashattátok korábban, egy fiú volt az első, akinek szemtől szemben elmondtam, hogy meleg vagyok. Nem voltak konkrét szempontjaim, hogy kinek mondjam el, elég volt már az is ha nem volt homofób. Elég felelőtlen voltam kicsit szerintem, de csak arra tudtam gondolni, hogy valakivel ezt muszáj megosztani. Végül az eredménye nem lett rossz, mint azt már leírtam, egész jól alakultak/nak a dolgaink.&nbsp;Egy hatalmas szerencserakáson élek, hogy ilyen barátot is találtam, illetve, hogy nyitott az új dolgokra. Mostani célom vele kapcsolatban például az, hogy leszoktassam a "buzi" szó használatáról. Kezdetnek megteszi a "buz lee" is. :D Félre ne értsétek, nem homofób, csak vannak dolgok, amiken változtatni kell vele kapcsolatban.&nbsp;

	Tegnap nagyon feldobta a napomat, mert eléggé kedvetlen voltam. &nbsp;Tanácsot kértem tőle, vagy inkább véleményt arról, hogy hogyan is fogadnák a szüleim a tényt, hogy meleg vagyok? &nbsp;Ezt írta:

	
		Családtagjaid...Ha az ember a családjában nem bízhat akkor kiben, másban? A család akkor is szeretni fog ha meleg vagy ha bisex ha hetero legy&#232;l bármi ők szeretnek...


	Olyan jó érzés volt ezt olvasni, jó tudni, hogy végre van olyan barátom is aki teljes mértékben tud támogatni. Nem érzem azt, hogy ez hiányzott volna az általánosban, de biztosan jobb lenne most arról írnom, hogy igen van egy XY nevű nagyon közeli barátom, aki szintén teljes mértékben tud támogatni. Egy részt viszont örülök is neki, hogy nem mondtam el XY-nak, mert így rá voltam késztetve arra, hogy egy olyannak mondjam el az új suliban, akiben tényleg lehet bízni. Azt hiszem, jól jártam. Nagyon sokat segít nekem abban, hogy ne kelljen azon stresszelnem mit gondolnának mások rólam, ha megtudnák, hogy meleg vagyok. Legjobban úgy tudnám az érzést leírni, mintha egy jó csomós kötél lennék, amit ő old fel. Ez a személy egyébként, akiről írok, olvasgassa néha a blogomat, úgyhogy megkérem ne nyírjon ki, amiért ilyen nyálas szöveget írtam róla. Bocsi. :D&nbsp;

	

	Remélem, hogy tudtam segíteni&nbsp;Devin&nbsp;a te problémádban, hogy kinek is kéne elmondanod. Nem akarom én megmondani, hogy mitévő legyél, de szerintem várhatnál még ezzel, mert lassan vége lesz számodra is az általánosnak és hidd el, hiányozni fog neked az a valaki, aki általánosban támogatta a melegséged, közép suliban viszont nem lesz ő ott, nem lesz aki támogasson, hacsak nem találsz valakit. &nbsp;Sok szerencsét és kitartást kívánok ahhoz, hogy ezt fel is tudd vállalni. És ne szégyellj segítséget kérni a barátaidtól, mert ezt senki sem tudja egyedül végigcsinálni. Mindig kell, hogy legyen alattunk egy biztos talaj, ami megtart.&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Thanks ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1306203</link><pubDate>2016-03-25 14:35:05</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Éés 1 hónap eltelt! Úgy-úgy, ma lett egy hónapos a blogom. &nbsp;Nem történt sok minden, de azért megpróbálom a leglényegesebb dolgokat összegyűjteni.

	
		1 hónap alatt összesen 4 design volt kint az oldalon


	
		Ez alatt az 1 hónap alatt 1600 látogató tévedt ide a blogra


	
		Tegnapi nap folyamán volt az eddigi legnagyobb látogató mennyiség: 126


	
		Ez idő alatt kikerült jó pár dologról a véleményem, viszont van néhány, amivel kapcsolatban már megváltozott a véleményem! Ezeket az extrák modulban elolvashatod.


	Szeretném megköszönni minden kedves látogatómnak/olvasómnak, hogy felbukkan itt néha. Örömmel gondolok vissza a kezdetekre, amikor még friss hús volt a piacon a blog és jöttetek ide, majd írtátok azokat a pozitív dolgokat a chat-be. Pl. hogy ne törjön a lelkesedésem, csak így tovább. Az ilyen apróságokkal is mosoly tudtok csalni az arcomra, mindenkinek jár az ölelés. :D&nbsp;

	Hogy ne legyen ilyen lapos ez a bejegyzés, ezért íme, néhány tegnapi gyöngyszem zsuzsuval való beszélgetésünkből. Vigyázat a hülyeség ragályos!&nbsp;

	&nbsp;

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Make it personal]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1306096</link><pubDate>2016-03-24 20:34:37</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Most hogy már túl vagyunk a mai kis kedvcsináló Kittis jeleneten, elhatároztam, hogy írok magamról is egy kicsit, de csak nagyon kicsit. Amikor írásról van szó, akkor olyan nincs nekem, hogy keveset írjak, mert én csak sokat tudok írni. - néha nem sikerül!

	Nehéz volt elkezdeni, mert nem szeretek magamról beszélni, alapból szeretek másokat meghallgatni, blogját elolvasni. Foggal, körömmel, vért izzadva, de csak meglett az a bemutatkozó. Holnap lesz egy hónapos a blog, ennek alkalmából pedig illő lenne ha többet is tudnátok arról, akinek az agymenéseit olvassátok.&nbsp;

	Bemutatkozóm elolvasása

	A bevezető modul is megváltozott kicsikét, mert az előző elég nyers és meleg volt. Köszi Kitti a jelzést, te motiváltál arra, hogy ideje lépni.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Beoltottak]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1306001</link><pubDate>2016-03-24 14:30:02</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Kaptam ma egy Kitti nevű látogatótól egy érdekes kis kommentet és úgy érzem ezt nektek is látnotok kéne, illetve tudni, hogy én erre mit reagáltam. Alább elolvasható Kitti szövege. A kommenteket innét vannak: 1

	
		Szia! Miért tartod olyan fontosnak kiemelni hogy meleg vagy? Legelső tulajdonságod amit felsorolsz csak azért kérdezem. Heterók blogján sem virít hogy heterók. :) Ennyire nincs igazi tulajdonságod hogy csak ettől vagy érdekes? Vagy ezért is lettél meleg hogy legyen valami különleges benned? Én is írogathatnám hogy Kitti vagyok 21 éves és puncit nyalok de ettől még szerintem nem lennék kevésbé vagy akár egy sokkal érdekesebb tényező egy blogon... ha értesz. ^^


	Szia Kitti! A melegség nem egy tulajdonság. A tulajdonságot kialakíthatod, formálhatod, megváltoztathatod. A nemi identitásodat viszont nem tudod! &nbsp;Azzal, hogy felvállalom a másságomat, büszke vagyok rá és elfogadom azt, akinek születtem. Próbálok segíteni ezzel azon olvasóimnak akik nem fogadják el magukat, legyen az meleg, vagy önbizalomhiányos.&nbsp;

	

	Egyébként jogos amit mondasz, nem kötelező kiírnom, hogy meleg vagyok, én viszont kiírom, mert más vagyok és ezt nem &nbsp;tagadom, vagy rejtegetem az olvasóim előtt. A heterók is kiírhatják, hogy heterók, &nbsp;nem állok én az útjukban. Ha pedig úgy érzed, hogy nincs bennem semmi érdekes a melegségemen kívül, akkor nem értem miért pazarolsz időt arra, hogy egyáltalán ezt elmond.&nbsp;

	Nem gond!&nbsp;Mert hálás vagyok a visszajelzésedért, de ha az ember nem kedvel valamit/valakit, akkor kötve hiszem, hogy erre kötelessége felhívni a figyelmet is.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[New chat]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1305968</link><pubDate>2016-03-24 11:34:20</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Végre! Azt hittem már sose veszem rá magam, hogy elkészítsem az új chat-et. Amióta Nikkii elkészítette a chat generálós részlegét az oldalon, azóta egyre több G-Portálon látni, amint elterjed. Nagyon tetszik ez a chat, mert:

	
		Korlátlan mennyiségű üzenetet ment el


	
		Egyszerű a kezelése


	
		Tetőtől taplig testreszabható


	
		Ingyenes


	
		Azonnal láthatóvá válik, frissítés nélkül az elküldött üzenet


	
		Na meg persze magyar nyelvű


	

	Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy amint tud, váltson át erre a chat-re, mert sokkal jobb, mint a Cbox! &nbsp;A chat-et leszámítva egyébként minden oldalszerkesztőnek a kezdőlapja kéne, hogy legyen Nikkii oldala, mert nagyon-nagyon sokat segített nekem is eleinte, amikor azt se tudtam, mi merre hány méter, amiért jár is a köszönet neki!&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Design #3]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1305926</link><pubDate>2016-03-24 00:38:23</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Elkészült az oldal 3. designje. Próbáltam odafigyelni, hogy tavaszias legyen, hát nekem az nem ment. Egyszerűen nem bírom magát a tavaszt és a színeit. Zöld, pink, meg minden ilyen csicsás színt. A sok Gagának köszönhetően lett ilyen az külső. És igen végre nem sims-es képeket használok a fejléchez! Mintha fellélegezne most egy kicsit a blog, nem?&nbsp;

	

	Az oldal galériája átmenetileg nem elérhető. Dolgozom az ügyön, holnap vagy holnap után ismét látogatható lesz! Megértéseteket köszönöm.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Found my soulmate]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1305879</link><pubDate>2016-03-23 20:10:00</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Egy napot csúsztattam, mert tegnap elég kedvetlen voltam. Nem tudom miért de olyan érzésem volt, hogy képes lettem volna egy virágot is leordítani. Aztán jött az én kis barátocskám, zsuzsu&nbsp;&nbsp;Ezt a bejegyzést most neki szánom, ha már ő is volt oly kedves, hogy írt rólam.&nbsp;

	Nem rég ismertem meg a zsofi-foto.gp oldal szerkesztőjét. Azt írta a chat-en, hogy szeretne beszélni. Eleinte egyébként nem vártam ettől a beszélgetéstől semmit sem, mostanra ez már megváltozott. Imádom ezt a lányt, ugyan olyan, bolond, vicces, perverz és jófej, mint én. - I'm absolutely not an egoist

	Olyan jókat el lehet vele beszélni, hogy az valami hihetetlen. Köszi zsuzsu, hogy vagy nekem, feldobod minden egyes napomat, de komolyan.&nbsp;

	Néhány irományunk a chat-en lentebb elolvasható. Jaj és persze bocsi a perverz szövegekért, javíthatatlanok vagyunk.&nbsp;

	&nbsp;

	Ez csak néhány részlet abból, amiket mi itt lerendeztünk. Annyira bírom zsuzsut, hogy az valami hihetetlen.&nbsp;&nbsp;Ő volt az aki elnevezett engem Dave papuskának, úgyhogy ha ezt látnátok az oldalon, akkor tudjátok most már miről van szó.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Just a little change]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1305542</link><pubDate>2016-03-21 20:40:13</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Végre kész. - Windows 10 telepítése - &nbsp;Már korábban, még tavaly nyáron telepítettem, de annyira rossz volt, hogy az valami katasztrófa. A gép hibája volt, mert eléggé az utolsó rugóit rúgta. A Windows 8-al nem voltam megelégedve, az elrendezése nem tetszett és az egész rendszer sem, úgy ahogy van. &nbsp;Nem tudom egyébként miért.&nbsp;

	

	Ezt a rendszert már úgymond a magamévá tettem - nem tessék félreérteni, Zsófi&nbsp;&nbsp;- a bejegyzésben alul van egy kép az éppen aktuális asztalomról, viszont eléggé változatos vagyok ebben, szóval lehet holnap már más lesz. (csak ügyesen a képpel, mert rajta van a valódi nevem is&nbsp;, egyszer úgyis elárulnám, szóval) Egyébként a képek saját válogatásúak, amire Zsófi kényszerített, mert nem írt vissza. - szégyen&nbsp;

	

	A hétfői nap nekem amolyan ébredős nap, félig még alszom. Remélhetőleg holnapra már felébredek teljesen, mert vannak újítási ötleteim a blogra, csak a lustaság, ha fájna... &nbsp;&nbsp;No mindegy, holnap jelentkezem!
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[1st order - done]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1305340</link><pubDate>2016-03-20 19:13:12</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Ma nem jelentkeztem nagyon, mert a barátomnak készítettem az oldalára a galéria/weboldal design-t. Mint azt tudjátok a rendelés nyitása alkalmából, az első három designt ingyenesen vállalom! :) Ő ezt ki is használta, tessék ez lett az eredménye:

	A képek a blog galériájában is fent vannak, lessétek meg őket ott nagyobb méretben, ehhez csak kattints a képekre!

	Christina Aguilera Hungary

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[We won]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1305268</link><pubDate>2016-03-20 14:12:51</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Liz meghívott a honlapversenyére, én pedig örömmel jelentkeztem. Nem nagyon követtem a szavazás állását, de úgy tűnik, hogy én nyertem meg. Szeretném megköszönni mindenkinek a szavazatokat! :)

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Am I Gay?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1304999</link><pubDate>2016-03-19 12:07:41</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Van valami (a sokat leszámítva), amit nem mondtam el nektek. Szokásom szerinte kezdem valahol, aztán majd csak dűlőre jutunk a bejegyzéssel. Sokan írtátok, hogy milyen jó, hogy így felvállalom a melegségemet, meg hogy így kiállok ez mellett. Viszont van ehhez némi hozzáfűznivalóm is. Igazából ez a bejegyzés amolyan mix lesz, mert mindent kiírok ebbe, ami éppen az agyam legmélyebb bugyraiban kering.

	

	Gyakran gondolkodom a múlton, konkrétan azon, hogy milyen lehettem én gyerekkoromban, a gyerekkor alatt nem tudok pontos évet mondani, talán a 10 és 12 közötti. Érdekes eredményei lettek ennek, mert kiderült, hogy igazából én már kb. ovis korom óta melegként viselkedtem. Szeretnék megosztani veleted néhány (kínos) gyerekkori emléket, amit ha lehet ,ne mondj el senkinek. - psszt, maradjon köztünk!

	
		Ovis koromban a nővéremmel sokszor eljátszottuk azt, hogy beöltöztetett lánynak, nem tudom miért de tetszett. Nem volt semmi komoly, de gyakran kifestette kékre a körmeimet kékre, vagy magas sarkút adott rám.&nbsp;&nbsp;- hiába beteg egy tesóm van és én így szeretem. Ezek amúgy csak a szivatásai voltak, tehát nem akart nővé változtatni, nyugi.&nbsp;&nbsp;Állítólag hosszú hajam volt, amit az én drága testvérem teletömött hajcsatokkal, meg minden. - ezekről még képek is vannak&nbsp;&nbsp; Aztán ez abbamaradt, szerencsére. Az a röpke gondolat járkál most az agyamban, hogy mi van, ha már akkor is tudhatta a tesóm, hogy meleg leszek majd. Ő egyébként akkor idősebb volt már nálam, 10 év különbség van köztünk. Végül is ha azt vesszük szerettem a "lányos" játékokat, sose érdekeltek az autók meg ilyen kis akciófigurák.&nbsp;


	
		&nbsp;A beképzelt melegség: érik már egy ideje, hogy erről is írjak nektek, mert ezen a témán se bírom nagyon túltenni magam, ezért kiírom magamból. Amikor elkezdtem komolyan foglalkozni azzal a témával, hogy mi van ha meleg vagyok?, akkoriban voltak azok a gondolataim, hogy én biztos csak beképzelem ezt. Ez a gondolat azért is jött elő sokszor, mert olyanokat lehetet olvasni a neten, hogy "csak 20-25" éves korra tudja biztosan az ember a nemi identitását, meg hogy "most az a divat, hogy mindenki homi lesz". Egy olyant, akinek nincs kihez fordulnia ilyen helyzetben, gond nélkül elbizonytalanítja. Sokáig éltem ebben a félelemben, hogy én csak beképzelem, hogy meleg vagyok, nem tudom miért, de egyszerűen ez volt a félelmem. &nbsp;&nbsp;Úgy sikerült biztosra mennem, hogy meleg vagyok, hogy rájöttem, hogy egyszerűen képtelen vagyok gondolni arra, hogy milyen lenne egy nővel. Már a gondolat is undorító számomra. Szimplán csak jó érzés (illetve izgató :D) nézni a fiúkat. Nem tudom mennyire lehetséges az, hogy valaki beképzelje azt, hogy meleg, viszont azt tudom neki tanácsolni, hogy ha valaki kételkedik a nemi identitását illetően, az ne állítson semmit se biztosra! Később ezt még megbánhatja, és szégyenfoltként marad meg. Nem kell sietnie senkinek sem sehová ezen a téren, melegnek lenni nem kötelesség, hanem egy életmód, amit kiválasztani sajnos nem lehet.&nbsp;


	A következő bejegyzésem is kezd megfogalmazódni a fejemben, lehet ma délután majd ki is teszem. Még azt hozzáteszem, hogy örülök annak, hogy meleg vagyok és bár ha lehetne választásom, szívesen lennék heteró, nem akarok más lenni. Elfogadom magam így, ahogy vagyok, mert ha el akarok érni valamit az életben, akkor először rendet kell tenni belül. A melegségemnek köszönhetem azt is, hogy megtanultam és megértettem a tolerancia szó jelentését is, ami sok embernek nem adatik meg.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ready. Set. Order!]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1304988</link><pubDate>2016-03-19 11:26:19</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Ma, végre sikerült megnyitnom a rendelési menüpontot, ami megtekinthető itt: Design Rendelés. A szavazás állása a következő lett:&nbsp;

	

	Köszönöm mindenkinek a szavazást. Nem is szaporítom tovább a szót, rajta, rendeljetek! :)&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Land of Storms]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1304822</link><pubDate>2016-03-18 16:11:16</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Solemnis ajánlásával épp most sikerült befejeznem egy szintén meleg témájú filmet. A Viharsarokról van szó, ami egyébként magyar film! A bejegyzés spoilereket tartalmaz, erre figyelj oda az olvasásakor!&nbsp; &nbsp;Nem vesézem ki az összes jelenetet, csak össze próbálom írni, hogy mi az, ami tetszett és mi az, ami nem. Meglátjuk hogyan sikerül.

	

	
		Tartalom:&nbsp;Megtalálni igazi önmagunkat olyan utazás, mely ismeretlen, ködös vidékre vezet &#8211; távol mindentől, amiben valaha hittünk. A Viharsarok című film a kamaszkor drámája: mozgalmas, érzelemmel telt története önmagukat kereső kamaszok felnőtté éréséről szól. Szabolcs Bernarddal együtt egy német futballcsapatban játszik. Szobatársak, legjobb barátok, elválaszthatatlanok. Egy vesztes mérkőzés és csúnya vita után Szabolcs átgondolja életét és hazamegy Magyarországra az egyszerűbb élet reményében. Azonban ez a magány nem tart sokáig. Hazatérése után hamarosan találkozik Áronnal és kölcsönös vonzódás alakul ki a fiúk között, amikor Szabolcsot váratlanul felhívja Bernard, hogy Magyarországra érkezett.


	&nbsp;

	Ami tetszett: tetszett benne az, hogy nagyon sok olyan jelenet volt benne, amit eddig nem igazán látni más, melegeket szerepeltető sorozatban/filmben. Ez alatt arra gondolok, hogy milyen erőteljesen és hitelesen ábrázolja azt, hogy milyen lehet egy meleg számára olyan környezetben, ahol nem fogadják el. Szerencsére én még nem éltem ezt át, mert csak azok tudnak róla, akik számomra fontosak, a barátaim és ti! A szüleim; más tészta, nekik még nem állok készen arra, hogy ezt elmondjam. Sikeresen eltértünk a filmtől, bocsi. A vége tetszett a legjobban, olyan drámai lett, amint megölte a szerelmét. Nem nagyon tudom összeszedni most a gondolataimat, ezért csak annyit mondok rá, hogy jó ez a film ahogy van, tetszett benne szinte minden, kivéve...

	kedvenc jelenet&nbsp;

	

	Ami nem tetszett: Leírhatatlanul irritáló volt számomra, hogy a film negyede németül volt, semmi angol vagy magyar felirat. - Hát ok.. A német részekből semmit az ég adta világon nem értettem meg, az egész nyelvet utálom, olyan érthetetlen számomra. 

	A csókos jelenetek (nem mind!) kissé sántítottak, nem volt bennük szinte semmi érzelem, mondjuk heteró színészektől érthető, de akkor is. :l Nagyjából csak ez a kettő volt az, amivel nem békéltem meg a filmben.&nbsp;

	Ajánlom mindenki számára a filmet, aki szereti a drámát, azért is, ahogy "Solemnis" említette: magyar filmként mindenképpen kötelező darab. - amivel tökéletesen egyet is értek! Ha van esetleg ehhez hasonló, vagy bármilyen meleg témájú film/sorozat, akkor ajánljátok bátran a chat-en! :)&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Almost gay but not, yet.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1304617</link><pubDate>2016-03-17 13:22:04</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	A meleg közösség most Olly Murs-on háborog, a nem régi kijelentése miatt. Csak azt ne kérdezzétek, ki az a Olly Murs, mert én se tudom, csak egy szerencsétlen valahol a messzi világban. &nbsp; Ez az okos kis emberke azt nyilatkozta egy interjúban, hogy "én 20%-ig meleg vagyok". - Whatdöfak?&nbsp;Észnél van ez egyáltalán?&nbsp;&nbsp;Észnél van ez egyáltalán, hogy ilyet állít magáról?&nbsp;

	Azt beszélik, hogy azért mondta ezt magára, mert vannak meleg barátai és úgymond "átragadt" rá a melegség. Nem ismerem a pontos szituációt, lehet tévedek, ezért elnézést!

	

	Nem tudom melyiken kéne igazán agyfaszt kapnom, azon, hogy ő "20%-ig meleg", vagy azon, hogy "meleggé vált". Ekkora tudatlan hülyegyereket. &nbsp;&nbsp;Azzal ha meleg társaságba kerül valaki, NEM változik át meleggé - jézusom.&nbsp;&nbsp;Rendesen vérzik a fülem, amint ilyet hallok. Sokkal valószínűbb az, hogy meleg társaságban hamarabb rájön (legtöbb esetben) az ember arra, ha esetleg van neki biszexuális hajlama, de, hogy valakit meleggé változtatni.&nbsp;&nbsp;Ami még szomorúbb, hogy sokan kiálltak mellette, hogy ez természetes dolognak számít, hogy valahova tartozni szeretne. Az ehhez hasonló kijelentések, pedig ellentmondanak annak, hogy mit is jelent melegnek lenni. Durva, hogy olyanokról van szó, akik nem homofóbok, mégis ilyet állítanak, kérdem én, ezek után hogyan reagálhatna egy homofób?&nbsp;

	Mi a tanulság? - Ne legyél hülye, és ne állíts biztosra olyat, amiről sz@rt sem tudsz. Köszönjük meg Olly Murs-nak, hogy egy ilyen csodás lejáratással bemutatta nekünk azt, hogy milyenek NE legyünk! &nbsp;Tisztelet a kivételeknek, jó érzés volt ezt kiírni magamból, köszönöm, hogy elolvastad.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Oh my God]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1304518</link><pubDate>2016-03-16 19:39:10</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Nem tudom, hogyan kezdjem el a kis mondókámat, úgyhogy a közepébe vágok bele, aztán meglátjuk mi sül ki belőle. Az utóbbi pár napban a Weekend nevű film körül voltak nézeteltérések (what?) Olaszországban. Az LGBT oldalakon írták, hogy betiltották ott a filmet, meg minden. Feltettem a megnézendők listájára, és utólag csak azt bánom, hogy ennyit vártam vele. A sorozat két férfi szerelméről szól. Nyugi nem nyálas, sőt inkább drámai hangvételű. - nem értek ehhez annyira, szóval bocsi.

	
		Tartalom: Mi az a pont, ahol egy egyéjszakás kaland komolyra fordul? Ez az egyetlen hétvége leforgása alatt játszódó szerelmi történet két férfiról szól, akik életük szálait próbálják kibogozni. Hetero barátaival való bandázás után Russell péntek este lemegy egy klubba vadászni. Záróra előtt felszedi Glent. És elkezdődik a hétvége: bárokban és hálószobákban, lerészegedésekkel és beszívásokkal, sztorizgatással és szexszel kísérve, amely maradandó nyomot hagy mindkettőjük életében.


	Előzetese

	

	Annyira tetszett ez a film, hogy az egyszerűen szavakkal kifejezhetetlen. A szereplők is összeillenek és maga &nbsp;a koncepció is bejön. Ha meg szeretnéd te is nézni, akkor itt van feliratosan. Ajánlani tudom mindenki számára a filmet, aki pedig tervezi a megnézését, az ne halogassa! Egyébként, ha ismertek még ehhez hasonló és meleg szereplőkről szóló filmet, akkor ajánljátok nyugodtan. Szeretem az ilyen filmeket, számomra általában mindig a végénél van valami, ami elgondolkodtat rajta, van benne tanulság. Ennyi lett volna a bejegyzés, rajta nézzétek meg ti is, nem fogtok benne csalódni! :)
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Remake]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1304463</link><pubDate>2016-03-16 15:38:35</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Sziasztok. Egy nagyon rövidke kis bejegyzéssel érkeztem. Készítettem egy újabb fejlécet az egyik barátom oldalára! Gondolkodom rajta, hogy nyitok a blogon egy fejlécrendelős modult. Ti mit szóltok hozzá? :) Köszönet Zsófi virágos képeiért, mert nélkülük nem lehetne ilyen a fejléc!&nbsp;

	
#qp_main620430 .qp_btna:hover input {background: rgb(141, 10, 36)!important}Ha lenne rá lehetőség, te rendelnél fejlécet?IgenNemTámogatom az ötletetMeglehetQuiz Maker]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Valami cím ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1304367</link><pubDate>2016-03-15 20:01:35</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Úgy döntöttem, hogy készítek a blogomnak egy saját galériát, ami az én kis szemeteskosaram lesz a neten. Oda fogom felrakni majd a cuccaimat, a Cuccok modul helyett. Valljuk be, elég rossz a cuccok modul kiépítése és nem is valami hűdevalami. Töltögetem a galériát folyamatosan és csak úgy margóra megjegyzem, hogy felkerülnek oda érdekes kis képek is, tehát aki úgy érzi képes lenne kidobni a taccsot két ölelkező meleg pasi láttán, az inkább ne menjen oda, mert az egy egyenes veszélyzóna számára.&nbsp;

	Az alábbi Tumblr-ös képpel avatom fel a galériát. A képet úgy találtam, a szöveget pedig én tettem rá. Lányok és meleg fiúk: ki ne szeretne az ilyen pillanatokért kutyává változni? &nbsp;- na jó Dave, te részeg vagy menj aludni. Képzelem mi játszódhat le az olvasóim fejében, hogy milyen perverz állat irományait olvassák. Együttérzek veletek, nyugi. &nbsp;Viszlát holnap! :)

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[New desgin #3]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1304350</link><pubDate>2016-03-15 18:57:02</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	Csak úgy spontán jött. Meguntam az előzőt, túl fekete és egyhangú volt. Szerettem volna már egy színes külsőt a blogomra, azt hiszem feladat teljesítve. :D Egyébként mostanában sok Katy Perry-t hallgattam, valószínűleg azért is lett ilyen csicsás.&nbsp;

	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nem értem...]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=36912449&amp;postid=1304282</link><pubDate>2016-03-15 15:55:26</pubDate><author><![CDATA[Dave]]></author><description><![CDATA[
	#TBT &nbsp;Nem értem miért vallja sok ember azt a nézetet, hogy "felőlem azt csinálnak a melegeket, amit akarnak, nincs bajom velük, amíg nem az utcán csinálják". - mivan? O_o

	Ennyi erővel a melegek is híresztelhetnék, hogy "engem nem zavarnak a heterók, azt csinálnak, amit akarnak, amíg nem az utcán csinálják". - Seriously, betegen hangzik ez a mondat. Persze a melegek nem híresztelnek ilyet (jobb esetben). Ilyenkor mindig eszembe jut a tavaly előtti kirándulás Horvátországban. A strandon kézen fogva ment egy meleg pár. Akkoriban még ugyebár nem tudtam, hogy meleg vagyok, de így utólag visszagondolva, konkrétan mosolyt csaltak az arcomra. Fogalmam sincs miért mosolyogtam rajtuk, egyszerűen boldog voltam a látványuktól. Ezt anyum észrevette és annyit reagált rá, hogy "ezek csak buzik", utána kissé lelombozódott a kedvem a mondattól.

	Sajnos csak egyszer láthattam őket, pedig nagyon aranyosak és cukik voltak együtt. &nbsp;- it gave me a sense of confidence, amint felvállaták melegségüket &nbsp;a nyilvánosság előtt. Egyébként az még jobban meglepett, hogy #no_reaction volt mindenki részéről. Tehát nem néztek rájuk úgy, mintha valami újdonság lenne ez, nem is kergették őket, nem is mutogattak, semmi!&nbsp;

	Akik pedig azt a nézetet vallják, hogy "felőlem azt csinálnak a melegeket, amit akarnak, nincs bajom velük, amíg nem az utcán csinálják", azok próbáljanak meg szépen változtatni ezen az állásponton, mert teljes mértékben ésszerűtlennek és baromságnak tartom a dolgot. Ha egy heteró pár nyalakodhat az utcán, vagy jóhogynem lenyelhetik egymást, akkor ezt miért ne tehetné meg egy meleg pár is?&nbsp;

	Ez egy ilyen rövidke kis szösszenet volt, amin az utóbbi napokban agyaltam, próbáltam minél jobban visszaemlékezni erre. Nem tudom miért olyan fontos ez az emlék számomra, de azt biztosan tudom, hogy már akkor is szívesen nézegettem az LGTB embereket, amikor még arról sem tudtam, hogy mi fán terem. - such an epic story&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item></channel></rss>
